Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

8. kép. Szentháromság utca 5. sz. A kapualatti és az udvarban feltárt gótikus ajtó (Horler F. rekonstrukciója) A Haüy-féle 87. sz. ház kapualja ülőfülkés, a keskeny homlokzat (9,92 m) nyugati felén helyezkedik el, az épület csupán egy traktus szélességű volt. A ház É—D irányú zárófalához (kapualj nyugati fala) épült a szomszédos (Haüy 86. sz.) épület. Éppen a közös tűzfal magyarázza azt, hogy a két ház határa nem éles, hanem a később épült ház homlokzati falát bekötötték a már fennálló homlokzatba. Ez a Haüy-féle 86. sz. épület ugyancsak egytraktusos, kapualja minden bizonynyal az a keskeny boltozatos helyiség volt, amely a feltárt nyugati sarokarmírozás mellett húzódik. 9. kép. Szentháromság utca 5. sz. A kapualj nyugati falának kváderes végződése A mai épület keleti felében állott középkori ház építésének korát kapualatti ülőfülkéi ós gótikus ajtajának műformái alapján a XIV. századra tehetjük. A másik ház — a mai épület Ny-i felében — építése időben nem sokkal ez után következhetett. A keleti ház középkori építményeiből ma már csupán kapualját ós pincéjét ismerjük, udvari homlokzati fala egyetlen középkori részletet sem mutat. Ennek alapján feltehető, hogy ez az épület a középkorban nem terjedt túl a kapualj hosszánál. A nyugati ház udvari homlokzata barokk javításoktól eltekintve középkori. Megállapítható, hogy a ma is fennálló középkori falak két építési periódus emlékei. Az eredeti falsík a fal déli végében, a barokk ív alatt látható. Ebbe a falsíkba vágták a ház feltárt középkori pincelejáróját is. Ez elé a falsík elé építették a második középkori építkezés alkalmával azt a falat, amely ma az udvar nyugati homlokzati falát alkotja. Déli kváderes sarka az emeleten is folytatódik, valószínűleg a középkorban is ívet tartott, a földszint barokk megoldásához hasonlóan. 314