Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon a ház az első építkezés után is emeletes volt-e ? Ha igen, akkor az emeleten éppúgy kitolták a homlokzat síkját hozzáépítéssel, mint a földszinten, és ennek eredménye lenne a földszintihez hasonlóan ólsarkított kváderekből rakott ív. Feltehető, hogy eredetileg földszintes volt ós éppen a második periódusban, az emelet felépítésével vált szükségessé az újabb, előbbre nyúló földszinti fal, amelyben a feltárt kettős konzol csonkok már kétségkívül az emeletes megoldás mellett szólnak. Nem elképzelhetetlen, hogy eredetileg is emeletes volt, udvari folyosó nélkül. A második periódus építkezése a konzolos fal létrehozásával csupán haladottabb formájalenne az emeletes megoldásnak, és a függőfolyosó csupán azt a célt szolgálta, hogy az emeleti helyiségeket könnyebben megközelíthessék. A fal északi végén feltárt, részben ólsarkított armírozás jelöli a középkori épület északi lezárását. —Kérdés,hogy a fal déli szakaszán jelentkezett konzolsor miért nem folytatódik erre is ? Feltűnő, hogy míg a déli konzol alsó tagjának mindkét oldala élsarkított, az északi konzol csupán déli oldalán mutat élsarkítást, északi fele sima. Ez arra mutatna, hogy az északi konzol volt a feltehetőleg három tagból állott konzolsor utolsó példánya. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a feltárt gótikus ajtómaradvány elképzelhető szintje jóval magasabban volt, mint a tőle északra fekvő élsarkított sarokarmírozásé. Nem elképzelhetetlen, hogy ennek a kettősségnek — kis távon belül jelentős szintkülönbség, felmenő falon jelentkező konzolsor, illetve a konzolsor megszakadása —- oka az, hogy a" két falszakasz (ereszcsatornán innen és túl) nem egy időben épült, illetve nem egy, hanem esetleg két különálló épület falai. Erre a meggondolásra vezethet a feltárt középkori pincelejáró is. Ugyanis kevéssé valószínű, hogy egységes épület két, udvar felőli pincelej ár óval rendelkezett volna. Márpedig az udvar délnyugati sarkában a ma is használt, 10. kép. Szentháromság utca 5. sz. Az udvar nyugati homlokzati falának déli végződése. A második középkori építkezés eredményeképpen létrejött fal mögött helyezkedik el az eredeti homlokzat 11. kép. Szentháromság utca 5. sz. Az udvar nyugati homlokzati falának északi végződése a sarokarmírozás lábazatával és a középkori pincelejáró maradványával 12. kép. Szentháromság utca 5. sz. Az udvar nyugati homlokzati falának részlete a feltárt kettős konzolcsonkokkal és gótikus ajtó maradványával 315