Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

ORSZÁGHÁZ UTCA 17. SZ. Zártsorú, mind a négy oldalán beépített földszintes ház, barokk homlokzattal, középkori maradványokkal. Helyén két középkori ház állott, éspedig a mai telek északi felén az egyik, amely Haüy 1687. évi térképén a 153-as számot viseli, a mai telek déli felén a másik, amelynek Haüy térképén 154-es száma van. A 153. sz. ház a mai kapualjtól északra levő keskeny helyiségből áll, ez volt a középkori kapubejárat, és a mellette levő szobából. A 154. sz. középkori ház a mai kapualjból és az attól délre levő, udvarra benyúló szárnyból állott. A 153. sz. ház homlokzati hossza Haüy szerint 27 láb (8,43 m), a 154. sz. házé 36 láb (11,38 m). A két méret együtt 19,91 m, a mai homlokzat felmérési hossza ezzel szemben 19,48 m, tehát Haüy méretei és a mai méret között 43 cm különbség mutatkozik, ami az akkori idők gyors felmérési munkáinak, illetve az azzal járó pontatlanságnak tudható be. 1686-ban az ostrom során mindkét ház erősen megrongálódott, csupán falaik és boltozataik egy része maradt fenn, köztük a 153-as ház középkori pincéi, amelyek közül a ház északnyugati sarka alatti pincerész középpillérből szétágazó, félköríves hevederekkel tartott kődongaboltozatos belsőtér, az oldalfalakban korábbi, gerendákon nyugvó fafödémet tartó kőkonzolokkal. Alatta még egy sziklapince van, amelynek felnyúló sziklái alkotják a felső pince keleti falát. 1696-ban a Zaiger über die Vöstung összeírási könyv szerint a Haüy-féle 153. sz. ház a 130-as, a 154. sz. pedig a 131-es számot kapta. A Zaiger homlokzati méretei : 130. sz. ház ...... 4 öl 5 láb 131. sz. ház 5 öl 3 láb összesen 9 öl 8 láb = 19,53 m tehát 5 cm különbséggel megegyezik a homlokzat hosszának mai felmérésével. A homlokzati fal nagy része középkori tört kő falazat, későbbi téglajavításokkal. Ugyanilyen a kapubejárattól északra és délre fekvő két-két egymásmögötti helyiség fala is. Az épület mai homlokfalának északi végén vízszintes záradékú, 68 X 86 cm belméretû, egyszerű középkori ablak kőkerete került elő az 1944—45-i ostrom alatt megsérült vakolat alól. Ez a kisméretű ablak erősen megrongálódott könyöklőkővel, egyszerű 45°-ban élsarkított körülfutó profillal, amely a könyöklő felett 34 cm-re 60°-os rézsűvel visszametsződve megáll, stílusformája után ítélve a XV. század elejére tehető. Az ablak szemöldökkövén és két oldalsó keretkövén levő lyukakból következik, hogy azon egyszerű, fűzött vasrács volt a középkorban. Ugyancsak a vakolat eltávolítása után látott napvilágot a mai kaputól északra levő barokk ajtókeret mellett a középkori kapu keretkövének egy eredeti darabja. Szintén 45°-os, 14 cm szélességben erőteljesen élsarkított profillal. A megmaradt kapukeretkő magassága 1,80 m. Feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy az 1957. évi tudományos kutatások során a gondosan lefejtett vakolat alól a jelenlegi homlokzat két ablaka és ajtaja felett ritka szépségű barokk stukkódíszek nyomai kerültek elő, amelyekből a teljes, eredeti szépségű stukkódíszek helyreállítása folyamatban van. Horler Ferenc ORSZÁGHÁZ UTCA 20. SZ. Az Országház utca egyik legjellegzetesebb épülete, azon aránylag kisszámú házak egyike, amelyeknek középkori eredete a háború előtt is leolvasható volt utcai homlokzatáról. Az összes, több ízben végzett építkezések ellenére is eredeti állapotában maradt meg az előreugró emeletet tartó lóhereíves konzolsor, amelynek eredete még a XIV. századra nyúlik vissza (4. kép). Ugyancsak középkori eredetű az épület kapualja s a földszinti helyiség boltozata. Az 1696-ban keletkezett Zaiger über die Vöstung leírása szerint a töröktől való visszafoglalás után 113-as számot viselő háznak „jó falai, boltozata és pincéje" volt, azaz szerencsésen vészelte át az 1686. évi ostrom pusztításait. 20* 307