Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

4. kép. Országház utca 20. sz. Ivsoros párkány (Kollár Gy. rajza) A sérült részleteket a XVIII. század folyamán építették újjá. Ekkor az eredetileg csak az utca hosszában húzódó épületet U alakban megtoldották. Mai homlokzatát a barokk kapukeret zárókövén látható évszám szerint 1771-ben nyerhette, ekkor építtette át az ugyanott N J monogrammal megörökített Nickel János mészárosmester. Ekkor vágták a homlokzatba a volutás stukkódíszítésű emeleti ablakokat is. A földszinti homlokzat kaputól jobbra eső ajtajai és ablakai a XVIII. századnál későbbi átalakítások eredményei. A kutatások célja a homlokzat esetleg még fellelhető középkori eredetű részleteinek tisztázása volt. Sajnos, az eredmények nem feleltek meg a várakozásnak, mivel a későbbi alakítások mind a földszinti, mint az emeleti falnyíláskereteket eltüntették, egyedül a földszinti homlokzat közepén levő, újabban bevágott kis ajtó mellett kerültek elő egy egész egyszerű, tagozatlan középkori ablak keretkövei. A kisméretű ablak jobb oldalát a fent említett ajtó elhelyezésekor levágták. Az előkerült keretmaradványok arra vallanak, hogy a földszinti homlokzat dísztelenebb volt, mint amire a megmaradt ivsoros párkányból eredetileg következtetni lehetett volna. A kapubejárat körül végzett kutatások bebizonyították, hogy a barokk kapu elhelyezésekor a középkori keretet teljes egészében eltávolították, így a középkori kapuból egyedül a szép, szabályosan faragott kövekből összeállított teherelhárító ív maradt meg. A földszinti homlokzaton — mint ez a kutatások folyamán kiderült, de az épen maradt emeletelválasztó párkányból is következtetni lehetett — a kisebb-nagyobb alakításokkal járó pótlásoktól eltekintve megmaradt az eredeti középkori falmag. Az emeleti homlokzaton már más a helyzet : a falmag nagyobb része újabbkori eredetű, a török ostrom alatt az emelet erősebben megsérülhetett s ezért teljesen újjáépítették. Erre mutat a falszerkezet külső képe, de a homlokzat belső, szoba felőli oldalán végzett kisebb kutatás is. Az emeleti homlokzati falban a vakolat leverése után a mai ablakok mellett nagyobb méretű, hosszúkás középkori kövek tűntek elő. Ezekről elképzelhető volt, hogy esetleg az eredeti középkori ablakkeretek maradványai, amelyeket másodlagosan, profiljukkal befelé fordítva használtak fel az emeleti homlokzat javításakor, ill. újjáépítésekor. Ezért a kutatások folyamán néhány darabot kiemeltünk közülük, profilálás nyoma azonban, sajnos, egyiken sem mutatkozott, így tehát az emeleti homlokzat eredeti megoldására a kutatások semmiféle támpontot nem nyújtottak. Nagy Emese SZENTHÁROMSÁG UTCA 5. SZ. A mai épület helyén Haüy 1687-ben készült térképén két házat jelöl. Nyugaton 86, keleten 87. sz. alatt. A 86. sz. ház homlokzatának hossza 24 láb (7,59 m), a 87. sz. ház homlokzata 27 láb (8,53 m) hosszú. Zaiger 1696. évi jegyzékében már egy ház szerepel a 100. sz. alatt. Arányi jegyzékében (1877) Városház utca 68. (Schügerl), csak kapualjáról ír : „. . . 20 lópéses donga (de újabb időben módosított) boltozat 8 ( !) öles hossza már eléggé tanúsítja ódon eredetét." A kutatást a homlokzaton kezdtük vakolateltávolítással. A ház nyugati sarkán jól megmunkált kváderek kerültek elő, a homlokzat keleti végződése nem armírozott. A Haüy-térképen jelölt két középkori ház telekhatárának megkeresésére nyitott kutatóárokban előkerült középkori falon falelválás jelentkezett. Ugyancsak megmutatkozott ez a felmenő falon is. A falelválás itt 308