Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

ORSZÁGHÁZ UTCA 7. SZ. A műemléki vizsgálat a helyreállításra kerülő épület homlokzatára és kapualjára terjedt ki. A kutatás alapján a következőket tudtuk megállapítani : A homlokzati fal az első emelet magasságáig középkori. Az Országház utca 5. sz. ház felé kváderes sarokarmírozása van. Megállapításunkat az 1696-os évből származó Zaiger adatai is megerősítik : „Hat noch guets Gemür, Gewölber und eingebrochener Keller." A pincében a középkori kő hevederív ma is jól látható. A hevederívek válla a mai pinceszint közelében van, ami arra mutat, hogy a pincét erősen feltöltötték. Arányi Lajos a XVIII. században újjáépített ház kapualjában lát némi középkori faragást. A kapualjban végzett kutatásnál a félköríves ülőfülkesor további tagjait tártuk fel. Az újabban kibontott fülkénél az elszedett keretben félköríves mérműdíszítést találunk (2—3. kép). Az eddig ismert négy fülke vizsgálatánál a lefaragott mérmüves díszítés nyomát megtaláltuk. A fülkék korát a XIV. század végére tehetjük. Az épületre vonatkozólag több középkori okleveles adatunk van. I. Ulászló 1440-ben Rozgonyi Simon egri püspöknek ajándékozza a hűtlen Brankovich Györgytől elvett kőházat (domum magnum, lapidem) az Olasz utcában (. . . in vico Italicorum). 1482-ben 500 forintért cserél gazdát az épület. Az új tulajdonos Erdődi Tamás titeli prépost. A ház évi adójáról, illetve annak 4 forintra való mérsékléséről rendelkezik egy 1484. évi oklevél. Egy örökösödési szerződés kapcsán történik még említés a házról 1498-ban. Az épület erősen megsérült az 1686. évi visszafoglalási harcokban. A XVIII. században újjáépítették, mai formáját az 1830-as években alakították ki, ekkor kapta klasszicista kiképzését. A XIX. századi egyenes záródású kapunyílást a mai neobarokk kapu helyén bontottuk ki, Bertalan Vilmosné ORSZÁGHÁZ UTCA 16. SZ. Pataki Vidor levéltári kutatásai szerint a mai Dárda utca helyén a középkorban nem volt utca. Az 1687-ben készült Haüy-féle térképen és az 1696. évi Zaigeren már szerepel egy középen erősen megtört keresztutca a mai Űri és Országház utcák között Kloster Gasse névvel. A Dárda utca Úri utca felé eső szakaszán Nagy Emese 1958-ban egy csőfektetésnél a mai utca vonalának megfelelő középkori úttestet figyelt meg. A kérdés végleges tisztázását a Dárda utca keleti részén végzendő ásatás eredménye adná meg. A homlokzatkutatás során 5—15 cm vastag újkori vakolatréteg alól középkori falsíkot bontottunk ki. A falnak az Országház utca 18. sz. ház felé kváderes lezárása van. A törtköves középkori fal az övpárkány magasságáig ér fel. Az emeleten, a megkutatott részen újkori téglafalat találtunk. Középkori ablak- vagy ajtónyílásokat nem találtunk. Hasonlóképpen a Dárda utcai homlokzaton sem volt középkori nyíláskeretnek nyoma. A középkori fal sem volt a Dárda utcai homlokzat teljes hosszában megállapítható. A ház nyugati végén újkori vegyes kő- és téglafalat bontottunk ki. A több építési periódust mutató komplexum középkori részeinek meghatározásánál a pincék alaprajzi elhelyezkedését ós korát is figyelembe vettük. Az Országház utcai szárny, a Dárda utcai épület K-i része alatt és az Országház utca 20. sz. házzal határos épületszakaszon összefüggő, középkori, U alakú pince van. Az Úri utca 41. számmal határos nyugati udvari szárny alatt újkori pince van. A fenti pincének a keleti fala azonban részben középkori. 3. kép. Országház utca 7. sz. Feltárt ülőfülke rekonstrukciós rajza Bertalan Vilmosné 306