Budapest Régiségei 19. (1959)
JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372
A BUDAI VAR HÁZAINAK 1957. ÉVI MŰEMLÉKI KUTATÁSAI A műemlékvédelem elvi szempontjai a kikristályosodás útján haladnak. A budai vár házainak 1957, évi műemléki kutatásai ezt a fejlettebb folyamatot jól tükrözték vissza. A Közópülettervező Vállalat, Budapest Főváros Tanácsa VB Műemléki Osztálya, az I. ker. Tanács Házkezelési Igazgatóság Műemléki Osztálya lehetővé tették az 1958. évi építkezési munkálatok előtt a Várnegyed házainak előzetes kutatásait. A Várnegyed lakóházainak sortatarozásával kapcsolatban elvégeztük a régészeti feltárásokat, amelyek dokumentációi nélkülözhetetlen alapot nyújtanak a tervezőknek. Az 1957-ben végzett kutatások folytatásai az eddigi feltárásoknak. A Budapesti Történeti Múzeum megbízatása 36 ház feltárására terjedt ki. Sajnos e kutatások nem feleltek meg mindig a teljesség követelményeinek. A házak lakottsága ós egyéb körülmények nehezítették meg munkánkat. Az elért eredmények gyakran további kutatásokat igényelnek még. Űj eredményeinket összevetve az eddigi adatokkal, jelentős mértékben gyarapítottuk a Várnegyedre vonatkozó ismereteinket. A feltárt építészeti részletek legtöbbször önmagukat magyarázzák. Ezen emlékek gyakori megjelentetése felidézi az egykori városképet, egyben építészeti összefüggéseket is érzékeltet. Több esetben munkánk eredményeképpen nemcsak a középkori építészeti emlékeket tudtuk rekonstruálni, hanem egyéb településtörténeti adatokat is kaptunk. Ezek főleg a Haüy-féle térkép használhatóságát támasztották alá. Azonban a feltárt alaprajzok egy-két helyen eltérnek a térkép ábrázolásaitól. Ez arra enged következtetni, hogy a térkép szerzője már nem mérhette ezeket az alakzati formákat, vagy térképének nagy méretaránya bizonyos mérvű Összevonásokat tett szükségessé. Bizonyosra vehető azonban, hogy a XIII. századi lakónegyed mellókutcahálózatát később megváltoztatták. A főutcák tengelyvonala és a háztömbök megmaradtak, annak ellenére, hogy a külső bástyafalakat átépítették. Eredményeink azt mutatják, hogy a forrásanyag értékelésénél (határjárások, birtoklási viszonyok stb.) főleg a XV— XVII. századi állapotok rögzítésére a Haüytérkép szolgálhat alapul, A kutatások a fentiek mellett fényt vetettek egyes esetekben a Vár lüktető kereskedelmi életére is. Az újonnan előkerült, feltehetőleg műhelyekhez, boltokhoz tartozó ablaknyílás keretkő maradványok szaporítják az eddig feltártak sorát. A középkori homlokzatokon félköríves ablakok mellett kisebb ajtónyílásokat is találtunk, amelyek valószínűleg műhelybejárók valtak. A fellelt sarokarmírozások azt mutatják, hogy a Várra nagyobb mértékben volt jellemző a középkori fogazott utcavonal, mint azt eddigi adataink mutatták, A felszínre került építészeti részletek formavilága a XIV— XV. századra tehető. Feltehetőleg a korábbi település nyomait tártuk fel az Űri utca 19. sz. ház udvarában. E falmaradványok további kutatása lényeges adatokat szolgáltat az oly fontos XIV. század előtti település megvilágításához. A XIII. század derekán épült templomok mellett telepítések alakultak, amelyek később átépítéseknek, majd pusztulásnak estek áldozatul. Ennek több bizonyítéka is van, pl. az Űri utca 19, Űri utca 41. stb. sz. házak feltárt falmaradványaiban. A XIII— XIV. századi település viszonyait csak nagyobb kutatómunkával lehetne megismerni. Ezeknek a feltárásoknak szinte utolsó lehetősége most adódik, mivel a Várnegyed teljes újjáépítése hosszú időre lezárja 301
