Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai 301-372

az ez irányú tevékenységeket. Lényeges lenne ezért a mélypincék, a pincékhez közvetlenül csatlakozó falak, továbbá a pinceszintek megnyitása és a városkutak feltárása, mert ezek sok új adatot szolgáltatnának a korai települések történetéhez. Igen érdekes a barokk házak átépített téglaíves utcai homlokzata és az udvarokban igen gyakran megtalált árkádívek (Űri utca 34, 18. stb. sz.). A Várnegyed területének zárt egysége lehetővé teszi, hogy az építészeti részletek bemutatásával a Vár középkori jellegét őrizzük meg és ezeket az emlékeket mutassuk be. Szerintünk a Várnegyed területén ez még akkor is indokolt, ha egyes esetekben ez az újkori építészeti emlékek háttérbeszorítását jelenti. Műemléki kutatásaink csak abban az esetben szolgálhatják a műemlékvédelmi szempontokat, ha a tervezők és helyreállítók, továbbá a tervbírálók figyelme fokozottabb mértékben terjed ki a feltárások dokumentációs anyagára és ezek nem maradnak sok esetben pusztán tudományos értékek. Kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóházak középkori ós barokk freskói, szekkói eltűnnek, illetve pusztuló félben vannak. Ezt a sürgős kérdést az illetékesek együttes munkája és támogatása oldhatja csak meg, nem különben a restaurátorok megértése. Az alábbiakban adjuk az egyes házak műemléki kutatásainak eredményét. A közölt anyag elsősorban az építészettörténeti eredmények feldolgozása. Ezt kell követnie még az ezekre vonatkozó történeti forrásanyag ériékelésének. Seil! Kornél DÍSZ TÉR 11. SZ. Zártsorú, két utcára néző egyemeletes lakóház a Dísz tér felé neobarokk átalakítással, módosított klasszicista homlokzattal. A kutatás munkálatait a földszinti homlokzaton húzott vízszintes kutatósávval kezdtük el. A kaputól jobbra a kutatósávban egy modern, téglával elfalazott falszakaszt találtunk. Az elfalazás fölött az ablak vasrácsának magasságában középkori téglákból készült ív maradványa volt már korábban is látható. Az elfalazás helyén ajtó- vaRy ablaknyílás lehetett. Az elfalazás kibontásakor előkerült egy középkori eredetű ajtónyílás, amelynek keretköve hiányzott, belső oldala pedig" sárgás habarccsal vakolt ós szürke színű volt. Az ajtónyílás jobb oldala elpusztult a jelenlegi ablak beépítésekor. A nyílás elfalazása két periódusban történt. Első ízben az utcai homlokzat felől zárják el a téglák tanúsága szerint a XIX. század folyamán. A helyiségbe néző részét ekkor falifülkévé alakítják át. Ezt igazolja a baloldali bellet falán levő többrétegű meszelés is, amely a század elején elfalazott falifülke befelé ívelő sarkainak maradványa. Az épület földszinti homlokzatának északi szakaszán levő egyetlen ablak jobb oldalán egy ugyancsak középkori téglákból falazott félköríves záródású boltablak maradványát tártuk fel, keretköve ennek is hiányzott s bélletét az ajtóéhoz hasonló vakolat és festés borította. A feltárt ajtó ós ablak alapján kiderült, hogy Venerio Ceresola az itt állott középkori ház földszinti homlokzatát az újjáépítés során felhasználta ós az ott levő ajtónyílást, valószínűleg eredeti rendeltetésétől eltérően, ablakká alakította át. A nagyméretű középkori boltablak befalazása minden valószínűség szerint az újjáépítéssel egy időben vagy korábban történhetett. A Haüy-fóle térképen feltüntetett sarokkiugrás nyoma a kutatás során nem került elő. Az épület földszintjének déli homlokzatán barokk-kori téglából készült ívrószletek kerültek elő, a jelenlegi ablakok mindkét oldalán. A közös telekhatárt jelző falvarrat nem mutatkozott a főhomlokzaton. Az emeleten középkori maradványok nem kerültek elő. A kapualj kutatásakor középkori maradványokra csak a déli falon bukkantunk. E falnak egy szakasza kisméretű megmunkálatlan kövekből készült és sóderos habarccsal kötött. Itt került elő egy homokkőből faragott ablak kerete a hozzá csatlakozó nyílás elfalazott részletével és a könyöklőpárkány mészkőből faragott töredékével. Az ajtónyílás elfalazása a XVI. században történhetett. Az ugyancsak kisméretű kövekből készült elfalazást kibontva megtaláltuk az ablak befelé, lőrósszerűen szélesedő bélletét ós a kőkeret élszedésének kis darabját. Az elfalazás itt is két periódusban történt, mint az utcai ajtó esetében. Még a középkor folyamán falazták be az 302