Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Holl Imre: Jelentés a nyéki kastélyépületek területén 1956-ban végzett hitelesítő ásatásról 273-290

4. A fentinek közelében a külső folyosófal belső oldalán kb. másfél méter hosszban (xigy látszik tovább is folytatódik, de már nem ástuk ki) 3 — 4 em vastag, burkolatnyomnak látszó, közel vízszintes kitüremlés. Magassági mérőjegye 190,10. 5. E

2 pontnál hasonló nyom. Ez azonban nem vízszintes hanem rézsútos szintű . . . Úgy a P pont körül, mint az M és N pont között a padlóburkolatot már csak részben találtuk meg. Hogy vájjon ez a kerti munkálatok következménye-e vagy az épület mindenkori újjáépítése alkalmával távolították-e el, ezt csak további ásatásokkal lehetne kideríteni . . . A falakon sehol ajtónyílás nyomát nem találtuk. Igazán véletlen lenne, hogy az összes ajtónyílások azokra a helyekre estek volna, ahol a falak hiányoznak. Ilyen nagy terjedelmű épületnél ez alig valószínű, annyival is inkább, mert az összes megtalált falrészek (eltekintve a belső kereszt falaktól) magasabbak a két legalacsonyabb (189,71 és 190,05) padlószintnél. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a legmagasabbiktól eltekintve, a többi kettő pincének a padozata volt. Erre mutat az is, hogy az ásatások folyamán a,z I. épületben lelt máz nélküli és mázas burkoló lapokat elég szép számmal itt is találtunk. Már pedig ezek a két előbb említetten semmiesetre sem feküdhettek, hiszen azok kész, simított felületű padlóburkolatok. A 2. pont alatt említett, tehát legmagasabban fekvőn azonban lehettek, bár nyomuk ott sem látszik. / ... A többi lelet között úgy mennyiség, mint változatosság szempontjából első helyre sorozhatok a kályha csempe töredékek. Teljes egész sajnos egy sem került elő. Ezek között találhatók a legegyszerűbbektől a legdíszesebbekig, különfélék. Az egyszerűek töredékei inkább a felső rétegekből, a díszesebbek az alsókból kerültek elő. Legmélyebben feküdtek az olajzöld színű, gótikus áttört díszű kályhacsempék töredékei. így V —

T fal mellől és a ,,P" pont közelében, az agyagba rakott fal mellől, illetve a kövei közti hézagból kerültek ilyenek elő 1,35 — 1,40 m mélységből a mai talajszín alatt, valamint a rózsaszínű, tehát legmélyebben fekvő padlóburkolatról. Az alakos díszűek (sárkány, hableány stb.) inkább a II. hamurétegben és az alatta levő sárga agyagrétegben feküdtek. Az egyszerűek a szürke, máz nélküli négyszögű, tálas és az ugyanilyen vályús csempe. Ez utóbbi a szokásos fonatos díszítéssel Egyedül álló egy durván csipkézett szélű levelet ábrázoló negatív prósminta töredéke égetett agyagból, fogazott keretrésszel. Az agyagból megformált kályhacsempe nyers, még nedves anyagába benyomva adta annak domborművű díszítését. Ez a díszítő elem azonban egyetlen eddig lelt csempe töredéken sem található meg. Mindenesetre különös lehet ezen a helyen, amely — ha több lenne belőle — arra engedne következtetni, hogy a csempéket helyben készítették el. . . . Találtunk továbbá egy csontból való apró játékkockát, oldalain 1 — 6 szemmel. A kocka éle 8 mm. Azonkívül két játékgolyót üvegből, átmérőjük 13 mm. Előkerült M —N fal között 1,5 m mélységből egy ólomzár is, egyik oldalán egyenlő oldalú kereszttel, a másik oldalán Bécs város pólyás címerével. Az óremleletek között különösen említésre méltó egy budai ezüstpénz : ,,Moneta Budensium" felirattal (C. N. II. 98). Azonkívül : 3 db Zsigmond korabeli ezüstpénz (1 db C. 124 A, 2 db C. 129), 1 db Hunyadi Jánosé (C 156), 1 db V. Lászlóé (C. 182), két db Hunyadi Mátyásé (C. 216 és 218), egy Brandenburgi György Vilmosé 1717-ből és egy 1851-ből való rézkrajcár. Összesen 10 db. . . VI. Jelentés. 1940. (december). . . . Miután a templomrom falai teljesen szabadon állanak, itt az összes falak felső színét védő réteggel kellett bevonnunk. Helyenként az ott talált kővel kisebbszerű falkiegészítő munkákat is végeztünk. . . . Föltártuk továbbá a II. számú épület keleti folyosójának mintegy kétharmad részét. Azonkívül azonban csak ott ásattam kisebb kutató gödröket, ahol a II. épület két év előtti föltárása alkalmával a fák és bokrok akadályozták a kutatómunkát . . . A falak közötti részek természetesen rejthetnek még meglepetéseket. Azonban az egész épület területén esetleg újabb leletek kedvéért ötletszerűen, rendszertelen kutató gödröket ásni csak kárára vált volna a további kutatómunkának. Az épület beosztására nézve úgyis aligha fogunk újabb eredményekre bukkanni, legfeljebb a részletekben és az épület háromszori leégése előtti állapotára nézve kaphatunk talán még újabb adatokat. Ilyen új adat pl. az épület keleti fala előtt párhuzamosan kerek 3,50 m távolságban 13% m hosszban mutatkozó agyagba rakott falmaradványa. Ezt teljesen föltártuk. Ennek a keleti folyosófalra merőleges, annak a keleti fala alá futó elágazásában találtuk egy római aedicula feliratos darabját. Ez arra mutat, hogy a közelben római villának kellett lennie s ennek maradványai valahol még a föld alatt rejtőzködhetnek . . . Az ásatás folyamán néhány tagozott faragott kőtöredók is került elő, leginkább korlátbáb darabkák, azonkívül nagyobb számban a már előbb is talált arannyal futtatott égetett agyagvázák töredékei. . .