Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Holl Imre: Jelentés a nyéki kastélyépületek területén 1956-ban végzett hitelesítő ásatásról 273-290

VII. Jelentés. 1941. november 29. . . . Mátyás király vadászkastélya II. épületénél a falmaradványok kiásását folytattuk és kb. 15 folyó méter híjján be is fejeztük. Azonkívül kiástuk teljesen az épületnek N—K

2 továbbá az AB és HJ falak közé eső részét és a keleti folyosót, valamint a déli folyosót és a nyugati folyosónak 30 m hosszú darabját. Ilyenformán leszámítva a tavaly végzett munkát, a II. épületnél körülbelül 500 m

3 földmunkát végeztünk . . . Azonkívül ástunk 40 fm kutató árkot azokon a helyeken, ahol habarcs- és téglatörmelék jelenléte falmaradványra engedett következtetni. De ezeken a helyeken a habarcs törmeléken, téglákon, valamint cserépedény- és kályhacsempe töredékeken kívül egyebet nem találtunk. Egyetlen kutató árok volt kivétel, de ott is csak egy kb. y

2 m

2 terjedelmű agyagba rakott kőréteget és egy habarcs lepényt találtunk . . . Az ásatások eredményeinek részletes ismertetését, miután az anyag teljes földolgozása, a rajzok elkészítése még csak ezután kerül sorra, ezúttal mellőzöm. Megemlítendőnek tartok csupán annyit, hogy az agyagba rakott falakkal körülzárt régebbi épület határvonalait ezúttal sikerült megállapítanunk. Lehetséges, hogy ez a régebbi épület mér Zsigmond király idejében állott, bár erre egyelőre más támpontunk, mint az ebben a mélységben talált gótikus kályha csempetöredékek és Zsigmond kori érmek, nincsenek . . . VIII. Jelentés. 1942. oHőber. . . . Folytattuk a II. épület falai között levő földtömegek eltávolítását és a tervbevett végleges szintre való kiegyengetését. Helyenként a végleges szintnél mélyebbre kellett leásni. Ezeket a helyeket újból feltöltöttük. A keresztfalakat, ott ahol azok alapozása nem volt elég mély, a kifagyás ellen rövid szakaszokban fokozatosan szárazon aláfalaztattam. A főfalak védőréteggel már tavaly megkezdett borítását folytattuk és a már szabaddá tett részeken be is fejeztük. Megkezdettük továbbá a főfalaknak pótlását azokon a helyeken, ahol azokat teljesen eltávolítva találtuk. Takarókossági szempontból és főleg cementhiány miatt a pótfalaknak a talaj színe alá eső részét agyagba rakattam . . . A munkálatok folyamán főleg sok tégla, kőfaragvány és kályhacsempe, valamint edénytöredékek, és egyéb vastárgyak kerültek elő. A kályhacsempe-töredókek nagyon változatosak. A töredékekből sikerült egy tornyokkal, bástyákkal környezett várkaput majdnem teljesen összeállítani. A többieket, így Zsigmond király sárkánnyal övezett címerét is csak részben. JEGYZETEK i Garády 8.: Arch. Ért. (1934) 165—169. — Tanulmányok Budapest múltjából. I. köt. Bp. 1932. 2 Garády S.: Arch. Ért, (1932—33) 137—143. 3 Garády S., Mátyás király Budanyéki vadászkastélya. Bp. 1941. 4 A leletanyag a Vármúzeum birtokába leltározatlanul jutott ; az egyes leletek pontosabb lelőhelyének azonosítása a megjelent cikkek és a Garády által meghatározott fényképfelvételek alapján csak néhány esetben volt elvégezhető ; legtöbbjéről azt sem sikerült megállapítani, hogy a három épület közül melyiknek területén került elő. Aránylag legnagyobb mértékben a faragott kőanyagot lehet meghatározni, miután ennek nagy részét már Garády jegyzékbe foglalta. 5 CNH. II. 218, 219, 227, 234. és 235 A. típusok — Lásd : Huszár L. : Bud. Bég. XVII. köt. Bp. 1956, 223. — Bár a rétegeknek a pénzleletek segélyével pontosabb, egy évtizedre történő datálása rendszerint nehezen fogadható el, ez esetben további bizonyítékot ad az is, hogy a mélyebben fekvő 7/b. R. — amelyben ilyen zöldmázas edénytípusok már nem fordultak elő — pénzleletei között a legkésőbbi Mátyásdénárok 1465 utáni típusokban már nem fordultak elő. Ez is arra mutat, hogy a 7. R. szemétanyagát a nyolcvanas években dobták ki. E rétegben Zsigmond— V. László kályhacsempe-töredékek is előfordultak. 6 Garády 8.: Arch. Ért. (1932—33) 143. ''Garády, Mátyás király... 65. kép, 139—140. old. 8 A gyémánthegy a budai műhely majolika padlótégláin is előfordul. Bertalan V.-né: Arch. Ért. (1952) 188. 9 Lásd Garády VIII. Jelentését a Függelékben. 10 Ez az egyetlen nyomtatásban megjelent munkája, amely már a II. sz. épület feltárása közben jelent meg, de ásatását még a következő évben is folytatta. 11 Garády 8., Jelentés. 1939. május 1. (Lásd: Függelék.) 12 Uo. 13 Uo. 14 Ezek miatt a mélyebb szintek miatt gondolt Garády arra, hogy az épületnek tulajdonképpen 285