Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Holl Imre: Jelentés a nyéki kastélyépületek területén 1956-ban végzett hitelesítő ásatásról 273-290

amely Zsigmond király — és talán V. László — uralkodása alatt állandó használatban volt és téli tartózkodásra is be volt rendezve. Amennyiben ez azonos a II. sz. épület alatt talált falmaradványokkal (és azok nemcsak a Zsigmond-kori kastély egy melléképületének maradványai), úgy megállapítható az is, hogy a Zsigmond-kori épület alaprajzilag — bizonyos fokig formailag is — elődje a XV. század végén felépült II. sz. kastélyépületnek. Valamivel rövidebb alakban, de ugyanúgy hosszan elnyúló, viszonylag keskeny épület lehetett, vékony és gyenge alapfalaiból következtetve valószínűleg fa\ázas szerkezetű könnyű felépítménnyel. A Mátyás-kori II. sz. épület körülfutó tornácos elrendezésével, keskeny és alig alapozott falaival (ellentétben az I. sz. épület vastagfalú, pincós-emeletes kiképzésével) könnyű, szellős nyitott folyosókkal és loggiákkal ellátott nyaralópalotára enged következtetni. Belső osztófalai az alapozás kivételével fából készülhettek. Ezt bizonyítja, hogy Garády még meg tudta figyelni a belső osztófalakra felfekvő rönkfák nyomait ós korhadékaikat is (lásd : Függelék, 1939. évi jelentés). * A topográfiai és településtörténeti kérdések további tisztázásához folytatni kellene a kutatásokat a kastély ós a nyaralóépület környékén. Különösen a kastélyhoz tartozó gazdasági épületek és műhelyek felkutatása volna fontos. Utóbbiak tekintetében az 1938-ban a II. sz. épület területén (valószínűleg a Zsigmond-kori alsó rétegekben) előkerült káJyhacsempe-negativ töredékek fontos bizonyítékot jelentenek az 1408 után itt működő királyi műhely tevékenységéhez.

21 A koraközépkori településtörténet szempontjából nagy fontosságúak azok a megfigyelések és leletek, amelyek a templom környékének korábbi történetéhez adnak adatokat. A templom alatt Garády által feltárt temető szerény mellékletű (rézgyűrű, kapcsok, pitykegombok, vaskés) sírjainak földjében a templom használatának korához tartozó XIII—

XVI. századi kerámiatöredékek mellett IX—

X. századi fésűs-hullámvonal díszes és egyszerű hullámvonal díszes edénytöredékek is feküdtek.

22 A nyéki Árpád-kori királyi kápolna

23 tehát egy korábbi település helyén épült fel ; ennek maradványa az a földbevágott kemence is, amely a templom megnagyobbított szentélyének falalapozása előtt került elő (16. kép). FÜGGELÉK Alábbiakban kivonatosan közöljük Garády Sándor jelentéseinek szövegét ; elhagyva az adminisztratív jellegű, valamint a leletanyag beszállítására vonatkozó részeket. A közvetlenül az ásatásra és leletekre vonatkozó részekből csak azokat közöljük, amelyeket egyező vagy kissé változott formában Garády cikkeiben nem érintett és a lelőkörülmények szempontjából különösebben fontosak. II. Jelentés. 1932. június. ... az ásatásokat f. évi március hó 22-én egy emberrel újból megkezdtük. A munkaerők számát fokozatosan kilenc emberre emeltem föl. A telek parcellázásával kapcsolatosan ugyanakkor busz kubikos a telektulajdonos megbízásából és költségére egyengetési munkákat is végzett. Ennek a munkának abból a szempontból való ellenőrzése volt egyiíttal a feladatom, hogy a kubikosok a rommaradványokat ne veszélyeztessék és az esetleges leleteket beszolgáltassák. Különben is megbeszélés szerint csak a falak, illetve egyes helyeken a földszinti padlóburkolat felszínéig terjedt. Elhordták azonkívül a mi munkásaink által kiásott anyag egy részét is. Amennyire örvendetes volt, hogy a kubikosok munkája mintegy megkönnyítette az ásatásokat és csökkentette azok költségét, annyira káros volt a rendszeres ásatások menetére .... Megesett, hogy magam szedtem ki a taligából a faragott követ .... Különösen káros volt munkájuk a kápolnánál, ahol előre magam sem tudtam, milyen építményt rejt e domb s hol kezdődnek a falak. Ennek tulajdonítható, hogy a kápolna falai ma közvetlenül a falaktól lefelémenő meredek rézsűvel határolt dombon állanak. A kápolna ennek következtében csak az esetben lenne továbbra is fenntartható, ha körülötte védőfalat emelnének. A kastély romoknál ez természetesen nem következhetett be, mert ott az előzetes ásatások folytán már ismertük az épület terjedelmét. A kubikosok munkáját f. évi március hó 30-án kezdtéK meg ós április hó 13-án fejezték be. Mind a két helyről elhordták körülbelül 1200 — 1400 köbmétert.... 282