Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben 243-272

RÓMAIKOR A XI. ker. Albertfalvai tábor területén május 26. és június 13. között a bolgár kertészek felhagyott öntözőcsatornájától D-re 30 m-re 10 m szóles sávban végeztünk leletmentést. Feltártuk a kőtábor D-i frontjának egy-egy falszakaszát. A felmenő falrészek szélessége : 135—140 cm. A falmagot burkoló kváderköveket mind a külső, mind pedig a belső oldalakon kiszedték. A kőtábor D-i kapuzatának (porta principalis dextra) Ny-i kaputornya is előkerült (10. kép). A kőtábor falsíkjától beugró téglalap alakú torony mérete kereken 5,8 X 4,6 m. A toronyfalak a kőtábor falával egy időben épültek. A kváderkö vekkel burkolt felmenő falrész a Ny-i toronyfalnál 4—5 sor magasságban megmaradt. A kaputorony ÉNy-i sarokrésze mellett helyezkedett el a torony 130 cm széles bejárata, amely a via sagularisból kiágazó, kőalapozást nélkülöző kavicsos úttestre nyílott. A kaputorony K-i részében a felemelt terrazzo padló alatt, a korábbi habarcspadlóba vágva kőfalas vízlevezető csatorna futott végig, amely a tábor praetentura-részóből vezette ki a szennyvizet a táboron kívüli területre (11. kép). A kaputoronytól K-re 7 m-re még nem értük el a másik kaputornyot, ami arra mutat, hogy az albertfalvai kőtábor D-i kapuja az eddig feltárt Ny-i és E-i kapuknál (porta decumana; illetve porta principalis sinistra) szélesebb volt. A déli kapu Ny-i tornya a palánktábor betöltött belső árkára (fossa interior) épült. A torony alsó habarcsos padlózata a korábbi tábor árkának betöltésébe ívelten lesüllyedt. Az alsó padlózat fölötti kevert betöltésből Natalis köréhez kapcsolható sigillata jött elő, amely legkésőbb az I—

II. század fordulóján készült. Natalis áruja Albertfalván és Aquincumban a II. század ' tízes-húszas éveiben még használatban volt.

1 A kaputorony építésének is ez lehet a legkésőbbi időpontja. A megemelt terrazzo padló DK-i sarkáról származik Hadrianus igen kopott középbronza, amely egyéb apró leletek tekintetbevételével megengedi, hogy a kaputorony átépítését a II. század harmadik negyedére keltezzük. Nagy Tibor A XI. her. Albertfalvai Homokelöhészítő Vállalat területén szeptember 22. és október 31. között építkezést megelőző leletmentést folytattunk. Az átkutatott 150 X 50 m-es területsáv az albertfalvai táboroktól E-ra kereken 450—500 m közt húzódik és a canabae területén fekszik. Középső részén összefüggő sávban jelentkeztek az i. sz. I. század utolsó harmadában épült lakóhelyek, gazdasági épületek (pincék), anyaggödrök. A kőtábor periódusában a terület lakottsága jóval gyérebb volt. A palánktáborral részben egyidős településmaradványok közül külön említést érdemelhet egy földbemélyített, lekerekített sarkú (d jelzésű) lakóhely (3,90 X 2,70 m), amelynek Ny-i végében búbos kemence-szerű tűzhely álllott. Előtte az agyagpadlón találtuk meg a homokkőből faragott kis Lar-oltárt. Ennek a lakóhelynek anyaga különösen gazdag volt kerámia- és fémleletekben. Az előkerült benyomott díszű edények a bennszülött agyagművesség színvonalát egészen új megvilágításba helyezhetik. Az átkutatott terület K-i végében Flavius kori szentélyt tártunk fel. K felől, a Dunamenti nagy limes-út felől két lépcsőfokon át vezetett a bejárat a szentély Ny--K-i irányú közel 5 m hosszú folyosórészébe. A bejárat mellett D-ről a falban kiképzett kisebb fülke foglalt helyet. Mellőle vörösfestésű agyagmécses került elő, amely eredetileg a fülke padkáján állhatott és a bejáratot világította meg. A folyosó Ny-i végében alacsonyabb padkán 80 cm magas szobortartó kőpost^mens állott. Előtte agyagmécs, kisebb fogadalmi kőoltár és a kultuszinventáriumhoz tartozó korsók, tálak darabjai feküdtek. A folyosóból D-re kisebb helyiség nyílott. A szentély kőomladékának tetején Traianus 98—102 között vert verdefényes dénárja feküdt, ami amellett szól, hogy a szentélyt Traianus uralkodása elején már felhagyták. Nagy Tibor 9. kép. Késővaskori edények a békásmegyeri Kossuth. L. üdülőpartról. 1 — 2. A 3. sz. edény festett díszítésének rajza felső és oldalnézetben. 3 — 6. Edények a Világítástechnikai Vállalat üdülőjén feltárt teleprészről 251