Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben 243-272

A XI. her. Brassói út 17. sz. telek mellett csatornázáskor téglasírra bukkantak. A szükséges leletmentést szeptember 6-tól 8-ig végeztük el. A sír a szokásos nagyméretű peremes téglákból épült ; teteje lapos volt, formájában kőláda sírt utánzott. A Ny—K-i irányba keletéit sírban nyújtott női csontváz feküdt,, fejjel nyugatnak. Balkar és kézfej a medencén. A koponya fölött a sír DNy-i sarkában félgömbös üvegpohár volt összeroppantva. A baloldali vállcsont mögé lecsúszva hagymafejes bronzfibula ; a jobboldali medence külső oldalán bőrerszény maradványa (12. kép) ; tartalma 21 bronzérem. A legkésőbbi veretek II. Constantinus (337—340) és II. Constantius (337—361) „Gloria exercitus" hátlapú sisciai veretei. A bal lábfej mellett oldalt fektetve korongon készült szürke., galléros, füles korsó. A lábfejek alatt állatcsont. A Brassói úti sír halottját a IV. század negyvenes éveiben temették el olyan sírritussal, amelyet a katonaváros temetőiből jól ismerünk és a Duna—Tisza közéről betelepült, főként szarmata népelemekkel hozhatunk kapcsolatba. Sírleletünk nem tartozott nagyobb temetőhöz. A budai hegyvidék azon sírleleteinek számát szaporítja, amelyek közelében villa rustica jellegű épületek várhatók. Nagy Tibor 11. kép. Albertfalvai oanabae. I. sz.-i pince betöltése, fölötte a II. sz.-ban épült kőfalas csatorna' A II. her. Főutca vonalában — Bem tértől a Király fürdőig— termálcső fektetés közben a Ganz utca kereszteződésénél május folyamán rómaikori épület része került felszínre. Az egyik apszis lezárású helyiség fürdő lehetett. Megtaláltuk vízlevezető csatornáját és hypocaustumosrendszerűtrachit oszlopos fűtőfolyosóját (13. kép). A kutatás céljából kiszélesített ásatási blokk DK-i sarkában egy újabb épület opus spicatum fala mutatkozott, egy ugyancsak apszis lezárású helyiség részletével. Sajnos ez az épület a Fő utca K-i oldala alá húzódik, ahol már nem volt megközelíthető. A kőépületek Ny-i folytatását a barokk-kori katonai kórház építésekor elpusztították. Az első blokkra merőlegesen К—Ny-i irányba húzott árokban a korai auxilliaris tábor E—D-i irányú útját metszettük át 9 m szélességben. Az út jelenlétéről egyébként már 1955 óta tudunk. Akkor ugyanis a fürdő belső udvarán végzett csatornázási munkálatok során ugyancsak feltártuk egy kisebb szakaszát, jellegzetes koracsászárkori kerámiaanyag kíséretében. Ez az úttest minden valószínűség szerint kapcsolódik ahhoz az úthoz, amelyet ezen a környéken Radnóti jelez korábbi ásatások félj egy zésnélküü anyaga alapján.

2 Ebben az árokban egyébként még további épületek falai is mutatkoztak. Agyagba rakott falhoz kemence kapcsolódott, amelyet árkunk csak részben érintett. 252 10. kép. Az albertfalvai rómaikori kőtábor déli kapujának Ny-i tornya (részlet)