Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai ötvösség a XVIII. században : a budapesti templomok kincstárai alapján 221-240

túlszárnyalta és a XIX. század első felében Szentpéteri József nemzeti vonásokat tartalmazó művészetében külföldön is megbecsülést szerzett. Mielőtt a mesternévhez kapcsolható XVIII. századi budai és pesti műtárgyak stíluselemzésére rátérnénk, megemlítjük azokat a műtárgyakat (két kehely), amelyek feltehetőleg budai rác ötvösök művei a század első feléből és ötvenes éveiből. Ezek a budai Szt. Anna-templom tulajdonában vannak. Megjelenésükben az európai barokk stílusformáihoz kapcsolódnak, szokványos megoldásúak, trébelósük közepes színvonalon álló. Tanúságot tesznek arról, hogy a török hódoltság után a budai ós pesti ötvösök, ha néhány évtizedes késéssel is, de könnyen beleilleszkedtek a nyugati stílusáramlatokba. 4. kép. Örökmécs. Lubisich Márton műve. 1766. Budaújlaki plébániatemplom A Szt. Anna-templomnak a régi Szt. János-kórház kápolnájából származó kelyhe stílusa szerint a XVIII. század első felében készülhetett. Jelzetlen. Talpának peremén a kurzív betűs vésett felirat az ajándékozás évét 1758-ban jelölte meg.

7 A budai Szt. Anna-templom másik budai rác ötvös művének tulajdonítható, aranyozott ezüstkelyhe stílusa szerint ugyancsak a XVIII. század első feléből származik, bár talpperemének vésett felirata az ajándékozás évét 1777-ben állapítja meg.

8 (ARMEN EX TABÁN ET ANA CO HIV PILIUSQÜE IOAN MICHA : ZACHA : AL : ANDO C BRICC CURARUNT FIERI ANNO 1777.) A kehely a Budapesti Iparművészeti Múzeumban rendezett „Régi egyházművészet Országos Kiállításán" 1930-ban a 292. sz. alatt és az ugyanott megtartott „Régi Buda és Pest iparművészete" kiállításán 1935-ben került bemutatásra. Budai, esetleg rác ötvösök igénytelen műve a budai Szt. Anna-templom két XVIII. század közepéről való, szoborra szánt koronája, amelyet a hívek fogadalmi ajándékul ajándékoztak. Mindkettő ezüstből trébelt, az egyik igen rossz ötvözet. Mindkettő zárt forma. Az egyik 224