Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai ötvösség a XVIII. században : a budapesti templomok kincstárai alapján 221-240

akantuszlevêles abroncsú, tetején gömbön álló kereszt. A másikat gazdag trébelt kagylódísz ékesíti, színes álékkö vekkel kirakva, amelyeknek nagy része ma már hiányzik. Tetején gömbön álló kereszt.

9 A XVIII. század első felében Budán működött ötvösök közül ötvösségünk nagyemlékű kutatója, Kőszeghy Elemér

10 a nemesi származású Petrovich Ferencről emlékezik meg először könyvének a budai ötvösjegyeket tárgyaló fejezetében. Az 1696-tól 1720-ig említett mesternek azonban budapesti templomok kincstáraiban egy műve sem található. Martinovich Jákob az 5. kép. Örökmócs-részlet. Lubisich Márton műve. 6. kép. Örökmécs-részlet. Lubisich Márton műve. 1766. Budaújlaki plébániatemplom 1766. Budaújlaki plébániatemplom .7. kép. Örökmécs-részlet. Lubisich Márton műve. 1766. Budaújlaki plébániatemplom első budai mester, akinek az Országos Zsidó Múzeum tulajdonában egy gyertyatartója ismeretes, amely az 1935-ben rendezett „Régi Buda ós Pest iparművészete" c. kiállításon 52. sz. alatt került bemutatásra. A mester Illyefalvi—Pallos szerint 1741. november 17-én nyert polgárjogot, 1732-től 1760-ig említik. Az ezüstből trébelt kétágú gyertyatartó 1732 és 1760 között készült, ovális, tagolt boltozatos talpon áll, szára díszváza idomú, tetején fenyőtobozos díszítés. A budai ötvösségnek a XVIII. század közepén működő legkiválóbb képviselői Puchmayer János Mihály, Benyó János ós Lubisich Márton voltak. Műveikben későbarokk ós rokokó stílus tisztán jelentkezik és java alkotásaik remekművek. Trébelósük művészi, formáik a későbarokk dús lendületében fogantak, műveik összbenyomása pazar, részleteik finomak és gazdagon modelláltak. Benyó Jánosnak a budai Szt. Anna-templom kincstárában őrzött misekannácskain a lágyan 15 Gerevich : Budapest régiségei 225