Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szentléleky Tihamér: Aquincumi mécskészítő műhelyek 167-203

A gázgyári fazekastelepen egyaránt készítettek pozitív modelleket és negatív mécsmintákat is. A negatív minták külső alakjukban eltérnek a katonai anyagszertár melletti fazekastelepen talált negatívok alakjaitól. Gondosabban és pontosabban megmunkáltak. Általában külső felületük víszintes és leggyakrabban — kisebb eltérésektől eltekintve, hasonlóan a katonai anyagszertár melletti műhely volutás mécsesnegatívjához — derékszögben találkoznak az oldalfallal (9. kép 4). A gázgyári anyagban még a korai mintákhoz tartozhat az 50.179. It. sz. FABI FECIT FOR jelzésű minta (5. kép 1; 8. kép 6; 9. kép 4). Kívülről festés nyomai láthatók rajta, és hát­lapja nem vízszintes, hanem követi a fedőminta felhajló levél alakú fülét. Rokon vonásokat mutat a Kiscelli utcai műhely gladiátorsisak alakú mécsesnegatív formájával. A fennmaradt anyagban már nem látható, de Nagy Lajos ásatási jelentése szerint a Kiscelli utcai mű­helyben FABI jelzésű mécseket is találtak. 95 A gázgyári anyag mintái, szabályos, külsejükön is vízszintesre öntött példányai a pannóniai mécseskészítés fejlődésének tetőpontját jelentik. 13. kép. Az i. sz. III— IV. sz. mécseskészítése munkafolyamatának szakaszai Fejlődést mutatnak a katonai anyagszertár melletti műhely negatívjaival szemben, ugyanakkor a típusok fejlődéséből, de a külső alakból is, továbbá akiégetett agyag minőségéből is megítólhetően, a gázgyári munkáslakások helyén talált fazekasműhelyben gyártott anyagnál jobb kidolgozásúak. A mainzi SATRIUS modellből kiindulva a gázgyári anyagnál úgy tűnhetne, mintha a minta külső oldala azért lenne olyan szabályosan függőleges ós a hátlap szabályosan vízszintes, mert a negatívot egy negatívkészítő formából öntötók ki. Az aquincumi negatívkészítésre ez nem vonatkozhat, mert a fejlődós kezdetén a már említett gladiátorsisak alakú mécsmintát sem így készítették. Továbbá a feltételezésnek ellentmond a FABI FECIT FORMÁM jelzésű minta (8.kép 6; 9. kép 4) gondosan eldolgozott, de hajlított fedőlappal rendelkező ós lekerekített sarkú darabja. Ha a gázgyári negatívokat formában készítették volna, akkor több egyforma nagyságút kellett volna találni, márpedig nincs két forma az igen gazdag anyagban, amely azonos méretű lenne. Szemben a többi műhellyel, a gázgyári műhely szervezetére vonatkozóan bizonyos következtetése­ket lehet levonni. A műhelyeket egy-két, a fazekas iparban már jártas mester alapítja, FABIUS, VICTOR, de hamar kialakul a következő generáció mestereinek sora. A műhelyek és az egyes mesterek készítményei egyben jó márkát is jelentettek, és ezért látták el a mécsek alját saját nevük bélyegével. Ezek a készítő nevek a FAB és VICT jelzés esetében firmajelzóssé válnak, ós még akkor is ily jelzéssel hozzák forgalomba a mécseket, amidőn az alapító mesterek már nem élnek. 96 Külö­nösen jelentőségteljes ez akkor, amidőn nemcsak a helyi piacnak, hanem távolabb fekvő városoknak is készítettek mécseket. 97 Az égetőkemencék és a formák számából megítólhetően a telepen tömegcikk termelés folyt. A gyors ós pontos összeillesztés elősegítésére a minták fedő ós alj részének oldalfalain egyeztető vonásokat alkalmaztak. A tömeges kezelés és raktározás céljait szolgálhatta a minták külső felü­letének vízszintes elsimítása (9. kép 4). A gázgyári fazekastelep pusztulása után a mócseskészítós a gázgyári fejlődést folytatva tovább halad. A macellum területén feltárt mécsesanyagból megállapíthatóan újra erősen fellendül a mécseskészítés. Septimus Severus idejétől, a colonia rangra emelt Aquincum életében III. Gordia­nusig még egy rövid ideig tartó fellendülés állott be. 98 Nagy forma és technikabeli romlás tapasztalható a gázgyári munkáslakások helyén talált nagyszámú (39 darab) mécsmintán (1. kép 7—9). Az anyag kiógetése nem olyan gondos. Igen 191

Next

/
Thumbnails
Contents