Budapest Régiségei 19. (1959)

ANYAGKÖZLÉSEK - Nagy Tibor: La Tene-kori szkítajellegű sírlelet Rákospalotáról 123-138

79 Az egyik változat az erdélyi szkítakori kerámiával mutat kapcsolatot. Lásd a csanytelki 1. sz. sír füles bögréjét [Csallány—Párducz i. m. XLVIH. t. 17. — Kovács: Dolgozatok (1915) 267. old., 34. kép 2. Marosvásárhely—

Târgu-Mures, 9. sz. sír] és egy szentes—jaksori szórványt {Csallány—Párducz i. h. XLVm. t. 18, s hozzá: Kovács i. h. 32. kép 1). 80 Bottyán i. m. XXII. t. 1. — Vö. még : XXIV. t. 112; XXV. t. 10. 81 Az eltérő változatok megbeszélése e helyen nem feladatunk. 82 Bottyán i. m. XXIX. t. 8, 23. — Vö. még : XIX. t. 15 (Újfehértó). 83 Lásd erre : Iljinszkaja i. m. 1.1. 5—7. formák. Az alföldi lágyprofilú változatokhoz legközelebb áll a II. t. 33. forma. — Vö. még : Grakov—Meljukova i. m. 7. kép 1. 84 Sulimirski, Scytowie... XIII. t. — Kovács i. h. 27. kép 8—9. formák. — Roska, Skythische Altertümer Siebenbürgens. ESA XI (1937) 187. old., 28. kép. — Uő., Erdély régészeti repertóriuma. I. 1942, 158. old., 183. kép. Az egyik piski edény [Roska: Dolgozatok (1913) 238. old., 5. kép] az alföldivel rokon helyi praeszkita kerámiához kapcsolható [vö.: Nestor: 22. Ber. d. BGK (1932) 15. t. 5]. 85 Megjegyezhető, hogy az éles profilú füles bögrék mélyen ülő hasi résszel ismertek már a pilinyi [Dornyay B., Salgótarján és vidéke az őskorban. 1926, n. t. 10; Tompa: FA I—II. 29. kk., 1. kép ; Patay: Arch. Ért. (1954) 7. kép 8—10. stb.] és az egyeld {Tompa: 24/25. Ber. d. BGK (1936) 31. t. 9 ; vö.: 32. t, 7—8] kultúrákból. ™Poulik: Slovenská Archeológia IV (1956) 197. old., VI. t. 13. kép. — Benadik: AB V (1953) 663. old., 305. kép. — Duèek utóbb i. h. 182. old., 73. kép. 87 L. pl.: Csallány—Párducz i. m. XXXVIII. t. 10. — Párducz, Kishomok. IX. t. 8. — Uő., Vekerzug (II). VIII. t. 9. — Bottyán i. m. XIX. t. 10 ; XX. t. 4 ; XXVI. t. 7. — Patay: FA VII (1955) XVŒL t. 3. — Duéek: AB VII (1955) 474. old., 221. kép (baloldalt) stb. 88 L. 72. jegyzet. Békéscsaba—Fényesről egy szórványdarabot idézhetünk (Banner B. : Dolgozatok VIII (1932) XLVH. t. 47). 89 Párducz, Vekerzug (III). XIV. t. 5. 90 Iljinszkaja i. m. I. t. 17. forma, és IV. t. 2. kép. 91 Párducz, Kishomok. IX. t. 1. kép, a 24—25. sz. sírok összekevert anyagából. Nem tudunk közelebbit a vekerzugi 145. sz. urnasír serlegformájú kis edényről [Párducz, Vekerzug (III). 10]. 92 L. pl.: Callus—Horváth, Un peuple cavalier préscythique en Hongrie. Diss. Pann. IL 9. 1939, XXXIV. t. 4. — Tompa: 24/25. Ber. d. BGK (1936) 48. t. 5. kép. — Az utóbbi megfelelője Glasinacról ismert : Truhelka: WMBH I (1893) 107. old., 235. kép. 93 Iljinszkaja i. m. II. t. 36, 40—42. formák. A formafejlődés a közép-európaihoz hasonló ütemű lehetett. Vö. az Azovi tenger vidékéről közölt nyúlánk szarmatakori poharat : I. T. Kruglikova: Szovj. Arh. XXV (1956) 255. old., 11. kép 4. 94 Párducz, Békéscsaba—Fényes. XII. t. 15. — A lelőkörülményekre lásd: Banner utóbbi, h. 139 (a képszámra utalás sajtóhibával). 95 Truhelka: WMBH IX (1904) XXI. t. 2. — Lásd még a dályai (Dalj) urnatemetőből ismeretes talpas poharat. — Hof filler: CVA, Yougoslavie, fasc. 2. 33. t. 8. 96 L. pl.: Vekerzug, 15, 31, 55, 134. sz. sírok. 97 Sulimirski, Scytowie. . . 109. 98 L. pl. uo. 129. Továbbá : Grakov—-Meljukova i. m. 120 kk., 3. kép. — A. I. Tyerenozskin i. m. 7. kk., 4. kép. — Iljinszkaja i. m. I—H. táblán simafalú típusokat közöl. 99 Párducz, Vekerzug (III). 14—5. — Uő.; Arch. Ért. (1955) 159. A Maritzyn melletti Adshigol ÍJ jelzésű kurgán korongon készült behúzott peremű tálját feketealakos vázatöredék az i. e. VI. századra [Ebért: PZ V (1913) 103. old., 3. kép], míg az IB jelzésű kurgán gyűrűstalpú, behúzott peremaí, korongolt tálját a két feketealakos lekythos (Ebért i. h. ]9. kép) az i. e. V. századra keltezi. 100 Lásd erre és a következőkre részletesebben : 132. old. 101 Tompa: Budapest története. 1 köt. Bp. 1942, XXI. t. 6—10. — Uő.: Bud. Bég. XIV. köt. Bp. 1945, 19. kk., 2. kép. — Szántó: Arch. Ért. (1953) 57. — Patek: Arch. Ért. (1955) 4. kép 1—6. 102 Tompa: Bud. Bég. XIV. köt. Bp. 1943, 2. kép 12. — Az edény közeli megfelelője a kiskundorozsmai 4. sz. sír urnája (Foltiny i. m. V. t. 1. kép ; 21. old.), amelynek lausitzi (talán inkább halomsíros) kapcsolatai vannak. 103 Tompa: 24/25. Ber. d. BGK (1936) 48. t. 10. — Uő.: Budapest története. I. köt. Bp. 1942, 104. old., XX. t. 1—4. — Patek i. h. 1. kép 32 ; 3. kép 2, 8, 14. — Vö.: Kőszegi: FA VIII (1956) 59. ™* Tompa: Bud. Bég. XIV. köt. Bp. 1945, 16. kk., 1. kép 8—10. — Több kiadatlan töredék a BTM Bégészeti Osztály gyűjteményében. 105 Különösen fontos ebből a szempontból a Bud. Bég. XIV. köt. 1. kép 8. sz. alatt közölt nyúlánk S profilú csöbörformájú edény, a perem alatt két kis füllel. Pontos megfelelőjét a jánosházai 5. sz. urnasírból ismerjük: Lázár: Arch. Ért. (1955) 202. old., XXXI. t. 1. 106 L. föntebb, a 101—104. jegyzetekben idézett kerámiát. ™ Tompa: Bud. Bég. XV. köt, Bp. 1945, 3. kép 17—20. 108 J. Paulik: Slovenská Archeológia IV (1956) 179. kk. 109 Ma még erőltetett volna az angyalföldi kincslelet [Tompa: Arch. Ért. (1928) 54. kk.], valamint a nagytétényi [Hampel: Arch. Ért. (1911) 278] raktárlelet földbekerülését ilyen mozgalomhoz kapcsolni. Aránylag közeli volta miatt figyelmet érdemel viszont a vácszentlászlói, Harmattá III. típusú zablalelet [Gallus—Horváth i. m. 38. kk.; Harmattá: Arch. Ért. (1948) 121, 123]. A magyarföldi bronz zablaleletekről egyéni véleményt képvisel : A. A. Jessen [Szovj. Arh. XVHI (1953) 49. lik. — Magyarul: Szovjet Bégészet X (1955) 41 kk.]. 110 Posta B.: Arch. Ért. XV (1895) 1. kk. 135