Budapest Régiségei 19. (1959)
ANYAGKÖZLÉSEK - Nagy Tibor: La Tene-kori szkítajellegű sírlelet Rákospalotáról 123-138
vaskori ékszerekből sem, ahol a kerek atmetszetű, de végeinél lemezesen kiszélesedő karperecforma ma még ismeretlen. 24 Az Alföld szkítakori publikált emlékanyagát tanulmányozva azt találjuk, hogy ebben a műveltségi körben közönségesek ugyan a kerek atmetszetű és nyitott végű vaskarperecek. Jellemző forma azonban az elheshenyülő végeikkel egymásrafutó vaskarperecek. Ilyen teljes példányokat közöltek pl. Békéscsaba—Fényes, 25 Kishomok 26 ós Tápiószele 27 temetőiből, míg kerek atmetszetű és valószínűleg erre a típusra kiegészíthető, de végeinél törött darabokat majd minden szkítakori lelőhelyről. 28 Az ékszerforma kora vaskori előzményei eléggé ismeretesek. A Balsáról LT C (Reinecke) fibulákkal előkerült karperec 29 pedig figyelmeztet az ékszertípus hosszú élettartamára. A rákospalotai karperec azonban sem ehhez, sem a többi karperecformához nem illik. Megfelelő analógiák hiányában ezért esetleg arra gondolhatunk, hogy a rákospalotai vaskarperec a tömör, kerek atmetszetű és a lemezes vaskarperecek regionálisan kötött későszkitakori hibrid változata. Mint már említettük, a rákospalotai urnasír agyagedónyei közül a virágcserép alakú bütykös urna, a simafalú csonkakúpos tál, a hengeres bütykös kis csésze és az erőteljes profilú 6. kép. 1. A lemezes bronzkarperec töredékei. 2. A vaskarperec darabjai magasfülű bögre a Nagy- és a Kisalföld szkítakori kerámiájának egészen közönséges edényformáit képviselik. A talpas kis pohár pontos megfelelői viszont az említett körben még nem mutathatók ki. Az első helyen idézett edényformákat, területi elterjedésüket, időrendi helyzetüket az utóbbi évek irodalma ismételten megtárgyalta. 30 Bár e kérdések közül egyik sincs véglegesen lezárva, a következőkben elsősorban arra szorítkozunk, hogy a rákospalotai urnasír edényeinek helyét az Alföld szkítakori kerámikáján belül kijelöljük. A virágcserép alakú bütykös urna méretét tekintve inkább a bütykös fazekak csoportjába tartozik. Az Alföldön a virágcserép alakú urnák, amelyeket az irodalom vitathatóan nem választ szét a hordó alakú urnáktól, általában nyúlánkabbak és nagyobbak, mint az urnának használt rákospalotai edény. A nagyobb méretű és virágcserép alakú urnák közül legfeljebb a Hódmezővásárhely—Fehértó melletti szkítakori telep egyik edénye említhető, 31 amely jóval nyúlánkabb formája ellenére is rokon profilt mutat a rákospalotai edénnyel. Az utóbbi pontosabb megfelelőit Tápiószelén és Hódmezővásárhely—Kishomokon 32 azonban nem az urnák, hanem az urnasírok kísérő kerámiája között találjuk meg. Az előbbi helyen az urnák között a kettős csonkakúpos ós a „Villanova" típusú, Kishomokon pedig a „Villanova" és a hordó alakú bütykös edények dominálnak. A rákospalotainál valamivel nyomottabb virágcserép alakú bütykös fazék a muhi—korcsmadombi temető 10/a jelzésű sírjából, Csanytelekről pedig szórványként ismeretes. 33 Az előbbi darab bütyökdíszeit benyomott pontsor köti össze. A rákospalotaival összevethető kisméretű bütykös urnák, pontosabban urnának használt fazekak szerepelnek azonban Békéscsaba—Fényesen 34 és Vekerzugon, 35 ahol a 117. sz. sír hárombütykös, hordó alakú kis urnáján a bütyökdíszek között benyomott pontsort és a ferdén behúzott szájperemrészt is megtaláljuk. Formai szempontból a rákospalotai urna legjobb megfelelőjének mégis az Érsekújvár—Ilonatelepről közölt edény 36 tekinthető, amelynek közelebbi leletösszefüggése sajnos nem ismeretes. Az utóbbi darab kapcsán 127
