Budapest Régiségei 19. (1959)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban 99-119
kívül is. 31 Sokan állandóan itt tartózkodnak, mások csak időnként jönnek Magyarországra, ahol ügyeiket rokonok vagy egyéb megbízottak intézik. Petro del Pugliese budai ügynöke 1496-ban rokona, Andrea volt, míg Francesco Corsellinit testvére, Petro képviselte hazánkban. 32 Áruikat rendesen hajón hozták a zenggi kikötőn keresztül az országba. 33 Valószínűleg rezet ós állatokat, illetve magyar aranyat exportáltak. 34 Kétségtelen, hogy a magyarországi kereskedelem kockázatos vállalkozás volt. A Bontempi mellett legjelentékenyebb Budán működő firenzei kereskedő, Felice Stagi 1525-ben tönkrement. 35 Mivel polgárai erősen érdekelve voltak a magyar kereskedelemben, Firenze városa maga is nagy súlyt fektetett a Magyarországgal való jóviszonyra. II. Ulászló trónralópte után levélben kérik az új királyt, hogy úgy támogassa a köztársaságot, mint Mátyás, 36 és mindent megtesznek, hogy megnyerjék a király jóindulatát. 37 A Jagelló-korban itt élő firenzei kereskedők között keveset találunk, aki politikai szerepet vitt volna. Kincstári hivatalt a harmincados Pastoron és a pénzverő Pythysen kívül úgy látszik egy sem viselt. A velencei kereskedők valamikor igen jelentős szerepet játszottak hazánk gazdasági életében. 38 A XV. században a firenzeiekkel szemben háttérbe szorultak. Mátyás idején is kevesebb adat van rájuk, bár tudjuk, hogy ékszereket, könyveket adtak el a királynak. 39 Háttérbe szorulásuk egyik oka lehetett a velenceiekkel nem mindig barátságos magyar külpolitika, bár az is igaz, hogy a velencei kereskedelem erősen veszít aktivitásából a XV. században. 40 Jelentősebb kereskedő e korban — ha Kardos Tibornak igaza van, hogy velenceinek számítható 41 — csak ser Martinus Cotta és rokona, Franciscus. Ha azonos a spanyolországi eredetű Martinus Cotta de Tholetóval, akinek Mátyás 1488-ban egy budai házat adományoz, 42 akkor eredetileg művész lehetett, és csak mellékesen kereskedő. így nem tudjuk, hogy amikor Beatrix tisztjei Martinus Cottának 1486— 1488-ig összesen 1505 dukát 82 dénárt fizetnek ki, áruit vagy művészi tevékenységét honorálják-e. 43 1503-tól kezdve a Zuane de Sedák mellett mindenesetre a Cották a leggyakrabban szerepelő kereskedők a velencei segélypónzek adminisztrálásánál. 44 A velencei segélyszerződés (1500. július 24) helyreállította a jóviszonyt Magyarország és az Adriai köztársaság között, és a segélyek átutalásánál jó jövedelemforrás nyílt a velencei kereskedőknek. Ez időben tűnik fel a Seda-cóg és vele együtt mások. A Seda-család két tagja, Jacobus és Antonius Joannis de Serico, azaz Jacopo ós Antonio Zuane de Seda működött Budán. E két rokon jelentékeny szerepet játszott, különösen a Velence által Magyarországnak 1501-től folyósított szubvenció lebonyolításában. Ezeknek az összegeknek nagy részét a Magyarországon élő velencei kereskedők folyósították mint kölcsönöket az ellenszámla terhére. 45 Több ezer forintos üzletekről van szó. 46 A Sedák ezen túlmenően is részt vesznek az udvari szállításokban. 47 Mint ahogy, legalábbis eleinte, Bontempi egy olasz cég magyarországi megbízottja, a Sedák sem itt szókeltek. 1501-ben említenek Velencében egy céget, amelynek firmája „Jachomo de Zuane et nevodi da la seda", 48 valószínű tehát, hogy Jacobo és Antonio az említett velencei kereskedőház tagjaiként annak magyarországi fiókját vezették. Eszerint a váltóátutalások nyilván a velencei anyacégen keresztül mentek. A Sedák banküzleteket is bonyolítottak le, részt vettek a püspökök részéről a pápának fizetendő összegek átutalásában is. 49 A cég 1526-ig követhető nyomon Budán. 50 A velenceiek kereskedelmi tevékenysége a firenzeiekéhez hasonlítható. Fő behozatali cikkük a selyem és egyéb olasz szövet, amelyet kis tételekben, gyakran hitelben is árulnak. Bár pénzüzleteik is vannak, fő jövedelmi forrásuk az árukereskedelem marad. Kivitelük is a firenzeiekéhez lehet hasonló. Akár a firenzeiek, ők is csak hazai cégek faktoraiként működnek Budán, ahol nem telepednek meg véglegesen, ós nem vállalnak kincstári hivatalt. Az olasz kereskedelemnek igen nagy jelentősége volt hazánk kulturális életére is. Számos iparművészeti árucikk érkezett kereskedelmi útvonalon Budára, közülük kiemelhetjük a faenzai majolikaipar remekeit. A budai vár ásatásai alkalmával előkerült anyag fényt vethet ennek az importcikknek a jelentőségére. Ezen túlmenően könyveket is kaptunk Olaszországból. 51 Az olasz kereskedők helyzete igen kedvező volt Magyarországon. Valóban semmi megkötés nem volt rájuk érvényes, és így igaza volt II. Ulászlónak, hogy ugyanazon jogokat élvezik, mint 101
