Budapest Régiségei 18. (1958)
TANULMÁNYOK - Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez 313-363
fenn csak 28 hét számadása, — a füzet ugyanennyi oldalból, tehát 14 lapból áll. A jegyzéket egyazon kéz írta, kivéve a 26—31. vasárnapokat, tehát hat hét elszámolását, amikor az Írnokot, úgy látszik, más helyettesítette. 9 Nagy hiányossága a számadásnak, hogy sem az évet nem tartalmazza, amelyben keletkezett (csak napi dátumokat ad meg), sem a helyet, hogy ti. hol és minek az építéséről van szó. Mindezekre a kérdésekre a forrás elemzésével s más adatok segítségül hívásával — némi kerülővel — feleletet tudunk adni. Időjelölő támpont a szövegben a több ízben szereplő „dominus Imperator" megjelölés. Kétségtelen, hogy csak Zsigmond koráról lehet szó, minthogy pedig Zsigmondot 1433 pünkösdjón koronázták német-római császárrá, a jegyzék viszont ismeretlen évben, de mindenesetre március hónap közepe táján (,,Kathedra Petri", február 22-ét követő harmadik vasárnap) kezdődik, legkorábban 1434-ben titulálhatták császárnak. A számadás tehát 1434 és 1437 (Zsigmond halála) közt keletkezhetett, — a későbbiekben, a körülmények ismeretében a pontos dátumot is megállapíthatjuk. Kétségtelen továbbá, hogy királyi építkezésről van szó : Zsigmond számára építenek, s szerepel a király megbízottá, a „sollicitator laborum". Elárulja a szöveg azt is hogy várat építenek, vásárlásokat eszközölnek pl. ,,ad labores castri". Hol építtette Zsigmond a szóban forgó várat ? Maga a szöveg csak bizonyos valószínűsítésre ad lehetőséget. Az építkezés a Duna mellett folyt valahol (az egyik felvonószerkezet „penes portum Danuby" állt), mégpedig az osztrák határhoz közel. Egy alkalommal ugyanis Bécsben vásárolnak talicskákat, egy másik esetben „Mansdorff'-ban követ. Minden bizonnyal elmaradt az „er" rövidítés s a Brucktól nem messze fekvő Mannersdorf-ról van szó — Pozsonytól légvonalban mintegy 40 km-re —-, ahol ismert nagy kőbányák voltak s ahonnan pl. a bécsi Szent Istvánszékesegyház építkezéseihez is állandóan szállították a követ ezekben az években (Lajta hegység). A számadás szerint a bécsi ezüstdénár s ennek nagyobb számítási egységei, a solidus (schilling) és a font (libra, pfund) volt az általános fizetési eszköz az építkezésnél, amit aztán átszámoltak magyar aranyforintokba. Hogy németajkú vidékről van szó, mutatják az egyébként latin szövegben a német építési szakkifejezések, mint pl. crewcz pogen, krakstan stb. Az adatok máris Pozsonyra mutatnak (a bécsi pénz Pozsonyban, Sopronban és környékükön volt általános használatban), s ezt megerősíti egy sajátos terminus technikus. A számadás „parvi laboratores" néven nevezi a napszámosokat, ez pedig egyszerűen latin fordítása a pozsonyi számadáskönyvek sajátos szóhasználatának : a napszámosok gyűjtőneve Pozsonyban : „klein arbeiter". 10 A forrás levéltári provenienciája is Pozsony mellett szól. A körülötte fekvő darabok az Országos Levéltár középkori gyűjteményében csaknem mind pozsonyi vonatkozásúak, ill. a Rozgonyi-családra vonatkoznak. Rozgonyi György és István volt ezekben az években a pozsonyi főispán. 11 A számadás és a Rozgonyiak kapcsolatát az alábbiak meg fogják világítani. A kérdést az építőmester személye dönti el. A szóban forgó várépítés vezetője a számadásban mindig első helyen szereplő Eriinger (vagy Newrlinger) Konrád kőfaragó mester volt. Egy Konrád mesterről, aki királyi építőmester volt Pozsonyban, már eddig is tud a szakirodalom, Hoffmann Edit szerint azonban ennek vezetékneve : Lichtenfelser. 12 Két különböző személyről lenne szó? Vegyük sorra, mit tudunk Konrád mesterről. Először a város 1434. évi adójegyzékében tűnik fel neve (Chunrad lapicida). 13 A következő adat a város ítéleti könyvében bukkan fel 1436. január 4-i keltezéssel. A bejegyzés szerint még az előző év végén hat „berggesell" (azaz földmunkás legény, napszámos, aki Pozsonyban a szakképzetlen napszámosokkal szemben bizonyos kiváltságokat élvezett 14 ) a kocsmában tiltott kockajátékot űzött este 10 óra után, majd verekedést kezdeményezett, ezért a város elfogatta őket. Azonban Rozgonyi György pozsonyi főispán és „Maister Ghunradn v?isers gnadigen herrn des Kay sers obrister pawmaister" közbenjárására megkegyelmeztek nekik, s kezesek álltak ki mellettük. 15 Az a tény, hogy Zsigmond „legfőbb építőmestere" a pozsonyi főispánnal — aki egyben pozsonyi várnagy — együtt lép közbe, méghozzá egy kocsmai verékedósi ügyben, nyilván azt sejteti, hogy a legények az ő keze alatt s feltehetően éppen a pozsonyi királyi vár építésén dolgoztak ! A következő adat már 1437-ből való. Ez év október 8-án kelt oklevelében Zsigmond értesül arról, hogy a pozsonyi városi tanács „fideiem nostrum Henricum f ilium Conradi magistri lapicidarum nostre maiestatis" meg akarja 316
