Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Gerő Győző: A törökkori Király fürdő : Kakas kapu fürdője 587-599

lesz a teljes törökkori déli épületrész. Ennek elvégzése után módunkban lesz egy magyarországi török fürdő teljes, hiteles alaprajzának elkészítése és homlokzatának rekonstrukciója (11. kép). Az eddigi feltárási munkák eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze : Sikerült tisztázni a fürdő törökkori átépítésének periódusait. Az 1566 táján épült fürdő kupoláit ólom borította. Ez a födém bizonyára a XVI. század végi tűzvészek valamelyikének esett áldozatul. A második periódusban az elpusztult ólmot kúpcseréppel váltották fel. A kupoláknak ez a fedése — túlélve az 1686-os ostromot — a XVIII. század elejéig fennmaradhatott. A cserepezéssel egy időben történhetett az északnyugati kis kupola dobjának téglával való javítása. Megállapítást nyert, hogy az eddig teljes egészében későbarokknak tartott épületrész nyugati frontja emeletes volt és a törökkorban épült. A belső térben végzett eddigi kutatások újabb török műformákat nem tártak fel. A restaurálásnak sikerült a fürdőt tömegében törökkori állapotának megfelelően helyreállítani (12. kép).

14 Hazai törökkori műemlékeink között különös jelentőségük van a fürdőknek, amelyek műemléki jellegükön túlmenőleg gyakorlati célt is szolgálnak. Az ilyen jellegű épülethelyreállítások közül ez az első sikeresnek mondható rekonstrukció, amelyet komoly tudományos felkészültség jellemez. A fürdő kutatási és restaurálási munkálatai a jövőben továbbfolytatódnak, e munkák nemcsak magára a fürdő épületére korlátozódnak, hanem az attól északra eső mai Ganz utca és közvetlen környékére is kiterjednek. Az itt folyó kutatások célja a török-, illetőleg középkori utcaszint megállapítása és az esetlegesen előkerülő építészeti objektumok feltárása. A tereprendezés feladata lesz az említett terület szintjének a Fő utca vonaláig terjedő süllyesztése. JEGYZETEK 1

A római út feltárását a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztálya részéről Kába Melinda végezte. 2 Fekete L., Budapest a törökkorban. Bp. 1944. — Oenthon I., Török műemlékek. Bp. 1944, 349. 3 Qévay A., A budai pasák. Bécs 1841, 16. 4 A vízfestmény készítője ismeretlen. — A Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályának gyűjteményében. 5 Dr. Karácson I., Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazása 1660 — 64. Bp. 1904, 248. 6

Ilidzsé = hévvíz. Ezzel a névvel jelöli a török azokat a fürdőket, amelyeket melegvíz-forrás táplál. A gőzfürdő neve ezzel szemben hamam. 7 Vakf, vakuf (arab) = vallási alapítvány. 8 E helyen zavaros Evlia leírása. A szöveg további része logikusan a Horoz kapu ilidzsójére vonatkozik és nem Véli bej fürdőjére, Véli bej fürdője a mai Császár fürdő volt, amely a Kakas kapun kívül feküdt. E fürdőt Eduard Brown is említi (Szamota I., Régi utazások Magyarországon. Bp. 1891, 349). Evlia később maga is rájön tévedésére és Véli bej fürdőjét most már helyesen a Horoz kapun kívül fekvőnek mondja : Karácson i. m. 248. 9 Marsigli részletes török térképének eredetije a Bolognai Könyvtárban van. Közölve: Bud. Rég. IX. köt. Bp. 1906, 133. old. után és Feketéi, m. L. t. 10 Memóriáié delli edifizi cherano de Turchi in Buda. Közölve : Bud. Rég. IX. köt. 136. 11 A szövegben „kaplu" helyett tévesen „kapili" áll. 13 De la Vigne térképének eredeti példánya a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályának gyűjteményében. A térkép a Király fürdő helyét annak kicsinyített alaprajzával jelöli raeg. Ezen az alaprajzon a mai Ganz utca felőli épületrészt egy centrális kupola köré csoportosuló ötkupolás építménynek jelzi. Lehetséges, hogy az ettől déli irányban húzódó szárny egy fallal körülzárt udvart ábrázol, déli végében egy kisebb épülettel. Bár az alaprajz érthetően elnagyolt, mégis a legnagyobb jelentőségű, mivel ez az első alaprajzi ábrázolása a mai Király fürdőnek. 13 Evlia Cselebi és Marsigli jelentése. 14 A restaurálást Pfannl Egon műépítész végezte. 597