Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Duma György: Középkori mázas kerámiák vizsgálata 565-586

A4, ós. mintát borító barna máz nemcsak színben tér el az előbbiektől. Ebben a mázban számottevő mennyiségben szerepel a másik két mintánál legfeljebb csak nyomokban levő alumíniumoxid. Számítások alapján feltehető, hogy az ólomoxid és kovasav aránya mindhárom máznál eredetileg azonos volt. Másszóval az 1, 26. és 4. sz. mázak készítésénél ugyanabból az átlátszó alapmázból indultak ki, s azok így csak a színező fémoxidok minőségében, illetőleg a 4. sz. mintánál a mázhoz adott kaolinban különböznek egymástól. FIZIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÚJRAÉGETÉSKOR FELLÉPŐ SZÍNVÁLTOZÁS VIZSGÁLATA Az anyagok különösen oxidáló égetés folyamán jellegzetes színváltozást mutatnak, amely a bennük végbemenő fizikai és kémiai átalakulásoknak a következménye. Az egyszer már kiégett agyagoknál, kerámiai masszáknál is tapasztalható, hogy újraégetésük során megváltozik a színük. Ez a cserép anyagában az első égetés óta bekövetkezett átalakulások, az idők folyamán benne felhalmozódott anyagok, az új égetés alatt bekövetkező oxidáció vagy redukció, főleg az előző égetés hőfokán túl tapasztalható olvadékhőképződés következménye. A minták újraégetése 150—1200 C° között történt. Az 1, 4. és 26. sz. minták alapanyagának színváltozását oxidáló tűzben való újraégetés után Pulfrich-féle fotométerrel határoztuk meg, vörös, kék és zöld szinszurokfel. -Etaionfeént baritlemezt használtunk, amelynek fényvisszaverőképessége 84%. A vizsgálatnál kapott értékeket a III. táblázat és az 5, 7. kép szemlélteti. A vizsgálat során nyert, a III. táblázatban közölt adatokból felvett görbék sok hasonlóságot mutatnak. 500 C°-nál minden mintánál mélypontot látni. A kezdeti szín tompulása az időközben felhalmozódott szerves anyagok elszenesedésének a következménye. Legerősebben jelentkezik a 4., ill. a 26. sz. mintánál. 800 C° körül mindhárom minta mind vörös, mind kék és zöld színben maximumot mutat, majd egy hosszabb-rövidebb egyenes szakasz következik. 1100 C° után mindhárom mintánál a kék és zöld színekre nézve az értékek növekednek. III. táblázat Minták jelzése Színszűrő 120 500 600 700 800 850 900 950 1000 1100 1200 0° 1. SZ. P 71,6 67,0 70,7 71,0 72,3 78,2 75,0 74,0 71,7 51,5 62,4% Z 40,0 37,0 38,7 35,0 43,0 49,0 44,5 42,5 40,0 30,5 38,6% K 35,5 24,5 23,0 23,0 35,7 39,3 31,5 31,3 31,7 22,0 29,5% 4. sz. P 74,1 63,5 60,0 60,0 79,0 76,0 77,5 77,5 70,3 61,2 59,0% Z 60,0 "38,0 37,0 37,0 65,0 55,3 53,8 52,2 49,5 42,5 49,5% K 48,3 27,0 27,0 • 28,0 53,5 45,3 45,2 43,6 41,4 39,5 45,2% 26. sz. P ' 77,7 53,5 67,0 70,0 84,7 80,7 80,8 75,1 70,0 64,0 65,0% Z 54,0 33,5 39,0 47,0 58,5 55,0 53,0 50,5 44,5 44,5 50,5% K 43,5 25,0 29,5 32,0 47,7 ! 45,2 40,3 38,5 30,0 31,0 41,5% DILATOMÉTERES VIZSGÁLATOK

3 Az égetett kerámiai masszák, agyagok, újraégetésük alkalmával jellegzetes hőtágulást mutatnak. Éppen ezért összehasonlító vizsgálatokhoz igen alkalmasnak látszott a már más szempontból is tanulmányozott 1, 4. és 26. sz. minták hőtágulási viszonyait a hőfok függvényében meghatározni. A vizsgálat céljára a csempék alapanyagából 50 mm hosszú, 3x3 mm keresztmetszetű próbatesteket csiszoltunk ki. Az eredeti mérethez viszonyítva a növekedés ( + értékek) a 0-vonal felett, a csökkenés (— értékek) a 0-vonal alatt van a rajzokon feltüntetve. 571