Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota 53-77

áll az egyébként a dunai tartományokban szokásos ,,erődpalotá"-hoz, amilyen palotavárról adatunk van már a Száva menti Sirmiumból, Marcus Aurelius korából.

20 Neuffer utalt legutóbb arra, hogy víz mentén az előtornácos, előteraszos villatípus volt szokásban,

21 és valóban az aquincumi tornácos, porticusos villa is folyó mellett létesült. Az épületrészek tájolásánál is alkalmazkodtak a konvenciókhoz. így a melegvizű medence-helyiségeket a napsütötte déli és keleti irányba ugratták ki (az 1. képen az 57 — 58, 83. sz.) a palota zárt tömbjéből, míg a hidegvízű, valamint az uszoda-termeket a palota E-i és Ny-i szélén helyezték el. A régészeti szakirodalomban az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a palota helye csak a középkor folyamán lett szigetté, sőt továbbmenően a légiói táborerődítmény a még ki nem alakult nyugati, ún. Kis-Duna-ág helyén átterjedt a palota helyére is.

22 Ehhez a feltevéshez alapul egy évszázad előtti megfigyelés szolgált, amely szerint a Kis-Duna-ág medrében, egymástól 297 m távolságra, két fal haladt volna keresztbe.

23 Mivel azonban a legalacsonyabb vízállás mellett sem látható ma ebből a falból semmi sem,

24 mi elsodort, a partról leomlott faltömböknek véljük ezeket a hagyományos falakat. De már Choinoky szerint a régészek ezen feltevése tévedés :,,... a Hajógyársziget tipikus zátony ... a rómaiak idejében egyáltalában nem is volt ott . . ,"

25 Ezt a prob2. kép. Metszet a 20—22—23. sz. helyiségeken keresztül : a déli, II. sz. épület lémát új megvilágításba helyezte, hogy a palota É-i előterében (az 1. képen a 69. sz.) mintegy 50 m hosszúságban feltárt gyűjtőcsatorna, amelyet a III. század elejénél előbb nem építhettek,

26 a mai Kis-Duna-ág felé előbb csak 1,3%-osan lejtett,

27 majd az utolsó 4 m-en belül 25 cm-t esik fenéknívója, és végül beletorkollik a mai Duna-ág partoldalában látható falmaradványon át (szabályos njáláson) a mai dunai mederbe.

28 Eszerint valami vízmeder-féle vonult már a római korban is a palota és az erődített légió tábor között ! Fel kell tehát figyelnünk Tőry figyelmeztetéseire, hogy a Duna ilyen átmeneti szakaszán, a hordalékkúpnál a legkisebb ok is átalakíthatja a medreket, ennek feneke általában emelkedőben van, és az ágakra szakadozás jellegzetesség.

29 Kretzói M., Pávai Vájna F. és Sümeghy J. geológusok is szíveskedtek megvizsgálni — kivett talajpróbák alapján — a kérdést és egyöntetűen megállapították, hogy a helytartói palota mégis szigeten feküdt a római korban. Ha pedig így volt, akkor az aquincumi palota a topográfiai fekvés tekintetében egyedülálló a maga nemében. Az bizonyos, hogy a légió táborerődítménye előtt, dunai szigeten épített luxusvillát nemigen lephette meg az ellenség, mert a Duna túlsó, keleti partján előretolt erődítmény (Trans Aquincum) állott, 500 főnyi cohors helyőrséggel.

30 A kiépítés üteme és az építkezési periódusok egymásutánja az aquincumi palota külsején sem vehető ki. Fremersdorf periódusvizsgáló eljárása

31 (belevágás minden falsarokba, a fugák és kősorok elválásának végigkutatása) tökéletes eredményre vezetne itt is, de a palota romjainak fenntartására még remény van, és így az teljesen még ïiem vihető végig. A több ezer példányban előkerült bélyeges téglák kétségen kívül annyit tanúsítanak, hogy a legszélesebb körű építkezés a II. század első évtizedében, majd a III. század 10-es éveiben ment végbe, kisebb építkezést, javításokat pedig Marcus Aurelius, majd Gordianus korában végezhettek.

32 Legalábbis a téglák 54