Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota 53-77

ezekben az idó'szakokban készültek. Másodlagos felhasználásokat több ponton észleltünk. A legkorábbi fogadalmi kőoltárkát i. sz. 120 körül, a legkésőbbit 283-ban állították. A legkorábbi falfestés Hadrianus korából való, a legkésőbbi a III. század derekáról. A talajszintet főleg a dunai vízszint-emelkedés miatt tölthették fel nagymértékben (a III. század elejére), aminthogy a palota végleges kiürítése is a végső árvíz-veszélyre való tekintettel következhetett be, i. sz. 293 után.

33 Az is bizonyos, hogy i. sz. 375-ben Valentinianus már nem talált téli szállásnak alkalmas épületet Aquincumban, tehát a palota ekkor már elhagyatott.

34 A palota és udvarának terében az utakat, járdákat és padozatokat különböző felületeken terítették el, amelyek azonban határozottan három főcsoportba: hat—hét periódusra különülnek a tengerszint feletti magasságaikkal. Mindezek a körülmények nem véletlen egybeesések, és az alábbi periódusokra engednek következtetni, kutatásunk jelenlegi állása szerint : l/a periódus : a korábbi kisszentély a 28. sz. szentély alatt (1. kép); I/b periódus : korábbi, simított tetejű falazatrendszer, amely megelőzte a helytartói villa építését (pl. az 54—56. sz.-nál) l/a és I/b azonos is lehet; Il/a periódus: 1 — 15, 16—25. sz. épületrész (i. sz. 107); Il/b periódus : 27—33, 35—37. sz. részek korábbi állapota, a déli szárnyból, abelső nagyudvar körüli folyosó K-i része (17. sz.), a 16, 44—47, 64. sz. helyiségek korábbi állapotban (az É-i szárnyból), a fürdőrész déli traktusa (57—58, 83. sz. ; i. sz. 120) ; II/c periódus : a déli II. épület (19—23. sz.), a déli szárny toldaléképítményei (34, 38. sz.), az udvarmenti folyosó déli oldala (26. sz.), a belső nagyudvarban az 50, 77. sz. (II. század dereka) ; Ill/a periódus : az É-i szárnyon a fürdőrész É-i traktusának végleges kialakulása (50, 60—63, 68a sz.), a belső nagyudvarban a torony (48. sz.) és a nagyszentély körüli épületek (51-53, 76. sz.) (i. sz. 210 körül) ; III/b periódus : legnyugatibb hozzáépítések az ÉNy-i sarokhoz (pl. 90. sz.). A PALOTA FELTÁRT RÉSZEINEK ALAPRAJZI ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI LEÍRÁSA A déli melléképület. A főépülettől délre egy kisebb lakóépület alaprajza bontakozna ki. A modern hajógyár egyik műhelycsarnoka azonban éppen föléje épült. Ezért eddig csak É-i és Ny-i széléből volt módunkban egypár helyiségének részleteit feltárni (az 1. képen a 19—22. 79—80. sz,). Megtaláltuk ezen épület déli zárófalának is egy kis darabját, amelyet 95 cm szélesnek mértünk. Ezt a melléképületet tehát 28 m szélesre és 35 m hosszúra tehetjük. Kisebb méretűsége ellenére sem gazdasági építményül vagy ,,cselédségi" lakások épületéül szolgálhatott, mert legalább öt helyiségét padlófűtési szerkezettel látták el és helyiségeinek falait, pl. a 19. és 20, számúakat bizonyítottan, festéssel díszítették (104. old.). Ezért inkább a ,,II. épület" elnevezés illetné meg. Alaprajzában feltűnő, hogy a főépítmény egyik, déli kapuja irányába ívelt folyosó (az 1. képen a 80. sz.) vezet, amely kb. 2,8 m széles lehetett. A fő- és II. épület benső kapcsolatát tanúsítja, hogy kapuik egymással szemben létesültek (az 1. képen a 78. sz.-nál).

35 Ezek között a közlekedést zárt folyosók (22. és 78. sz.) irányították. A 22. sz. folyosónak hosszabb időn át való használatát a falán fennmaradt három (10—15 cm vastag) vakolatréteg bizonyítja. A palota terében egyáltalán a legkorábbi festés (Hadrianus uralkodása korszakából, 117 —138-ból) a 23. sz. épületköz falán, a fő- és a déli épület között maradt fenn, eredeti helyén (105. old.). Ez a korai festés magában véve tanúsítja, hogy a 22. és a 23. sz. folyosókat elválasztó fal már a II. század első harmadában megépült. A 23. sz. épületköz valójában épületeken kívüli, udvari területsáv, ezért talaja döngölt agyag volt. Ez a tenger szintje felett végül is, feltöltődések után, mintegy 102,30 m (2. kép) magasan terült el. A 22. sz. folyosó padozata ennél 20—30 cm-rel magasabb szinten feküdt. A 20. sz., nyolcoldalú terem padozat alatti fűtőterének fenekét képező terrazzo réteget fél méterrel felemelt szintre rakták a palota terében legkorábban beépített felületekhez képest, pl. a K-i szárnyhoz viszonyítva. Mindehhez talál az is, hogy ez a II. épület tengelyvonalaiban, kis elferdüléssel a palota déli szárnyának K-i harmadával esik egybe, de a palota főhomlokzatát, ' 55