Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez 313-363

JEGYZETEK 1 J. Haase, Die Bauhütten d. Mittelalter. München 1919. 2 Gerevich L., A budai várpalota története 1541-ig. Magyarország műemléki topográfiája. IV. köt. Bp. 1955, 265. kk. - Nagy E., Zsigmond király budavári Friss-palotája. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 105. kk. 3 Gerevich T., Az építési munka szervezete a középkorban. Bp.-i építőmesterek, kőműves . . . stb. mesterek ipartestülete Evkönyve. VI. köt. Bp. 1910, 71. — Horváth ff., Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Bp. 1935, 55. old. és az ott idézett irodalom. 4 Lásd elsősorban : Fejérpataky L., Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Bp. 1885 ; Házi J., Sopron sz. kir. város története. Sopron 1930-1943, II/1-6. 5 Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyve 1924-26. IV. köt. Bp. 1927, 52. kk. 6 Vö. : Horváth i. m. 60. 7 Az eperjesi számadásban a munkáslétszám homályban marad, a kifizetett összegeket csak összevontan közli, pl. : „Magistro Johanno cum suis den. IUI

0 . . .", „Lapicidis pro mercede den. III

e ..." stb. 8 Külső alakját tekintve 22 X 31 cm alakú füzet, borítólap nélkül, anyaga papír, amelyben két szarva közt keresztet tartó ökörfejet ábrázoló vízjel látható. 0 Jelzete : Országos Levéltár, Dl. 25.917 — A számadás adatait futólag már felhasználtuk „Városok és kézművesség a XV. században" (Bp. 1955) c. munkánkban. 10 Vö. : Mandello Gy., Adalék a középkori munkabérek történetéhez .„Bp. 1903, 51, 113. 11 Pl. a pozsonyi várban készített összeírás (Dl. 25.933), a Rozgonyi-birtokok dózsmajegyzéke (25.935), Pozsony város zsoldosainak fizetésjegyzéke (25.938), pozsonyi és környékbeli, modori, récsei, prácsai bordézsma jegyzékek (25.946, 25.948, 25.952, 25.953) és így tovább. 12 Hoffmann E., Pozsony a középkorban. Bp. ó. n. 12, 32. 13 Kováts F., Városi adózás a középkorban. Pozsony 1900, 66. 14 Mandello i. m. 115. 15 Király J., Pozsony város joga a középkorban. Bp. 1894, 258. 16 Pozsony város lt. 1053. — Hoffmann i. m. 32. 17 „Iníüsiones decimarum Posoniensis civitatis, Anno 1435" címmel. Dl. 25.945. 18 W. Altmann, Die Urkunden Kaiser Sigmunds (1410-1437). Innsbruck 1897-1900, H. köt. 340. kk. 19 Pozsony város lt. 995. OL. Filmtár. 20 A többi : az osztrák hercegnek, s a dézsmálás adminisztrálásáért, a decimatornak és segédeinek. 21 Dl. 25.950 22 Kováts i. m. 64. 23 Pozsony város lt. 1021, 1041. OL. Filmtár. 24 FI. Eómer, Pressburgs archäologische Denkmale. Pressburg 1865, 287. kk. — A. Stephanie, Das königliche Residenzschloss in Pressburg

. . . Pressburg 1897,. 6. kk. — Kemény L., A pozsonyi vár és váralja. Bratislava 1933, 11. — V. Mend, Stredovëkà rnësta na Slovensku. Bratislava 1938, 73. 25 Ortvay T., Pozsony város története. Pozsony 1892-1903,11/3. köt. 292. 26 Tóth Szabó P., A cseh huszita mozgalmak ós uralom története Magyarországon. Bp. 1917, 89. 27 Fejér Gy., Codex diplomaticus. X/8. köt. 610. 28 Uo. X/8. köt. 624. Mivel a város vonakodott elviselni a terheket, a parancsot még kétszer, egyre erőteljesebben meg kellett ismételni. Pozsony város lt. 924. OL. Filmtár. 29 Pozsony város lt. 924. 30 Fejér i. m. X/8. köt. 623. 31 Uo. 632. (Pozsony város lt. 927.) 32 Pozsony város lt. 933. 33 Dl. 43.904. 34 Fejér i. m. X/8. köt. 634. 35 Pozsony város lt. 966, 972. OL. Filmtár. 36 Uo. 982. 37 Fejér i. m. X/8. köt. 044-646. 38 Pressburger Zeitung (1858) február 5. — A kút ma is megvan. Vö. : Kemény i. m. 11. 39 L. 23. jegyzet. 40 Kováts F., Pénzértékviszonyok Pozsonyban. .. MGSz (1900) 396. 41 Kováts első adata : 1437. november 5. 1 aranyforint = 192 dénár. 42 „Quemlibet florenum per II

e den. wienn. computando . . ." Dl. 25.952, 35.031. 43 Prágára nézve 1. az alábbiakban idézett munkákat. Lengyelországra : Bucher, Die alten Zunft- und Verkehrsordnungen der Stadt Krakau. Wien 1889, 91. —Pozsonyra: Király i.m. Függelék 434. 44 Kiadta : K. Uhlirz, Die Rechnungen des Kirchenbauamtes von St. Stephan zu Wien. Wien 1901, I-n. köt. 45 A prágai számadások szövegkiadását (J. Neuwirth, Die Wochenrechnungen und der Betrieb des Prager Dombaues) sajnos nem használhattuk, mert Budapesten — legjobb tudomásunk szerint — nincs meg ; az adatok a szerző „Geschichte der bildenden Kunst in Böhmen (I. köt. Allgemeine Verhältnisse, Baubetrieb und Baudenkmale. Prag 1893) c. művéből valók. A bécsi számadások mintaszerű kiadása : Uhlirz i. m. 46 L. Gerevich, Prager Einflüsse auf die Bildhauerkunst der Ofher Burg. Acta Hist. Art. (1954) 52. kk. 47 Borrmann —Neuwirth, Geschichte der Baukunst. Leipzig 1904, II. köt. 222. 48 Beissel, Geldwert und Arbeitslohn beim Ausbau der Kirche das hl. Victor. Freiburg 1884. 19 Pozsony város lt. 913. 50 Neuwirth, Geschichte der bildenden Kunst

. . . 308. 61 Dl. 12.297. 338