Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez 313-363

terén egymásra állandóan ható, kölcsönhatásiban fejlődő területekről van szó. Magyar kőfaragók J dolgoztak a prágai dómepítkezósen, a bécsi templomépítkezésen (pl. egy András nevű kőfaragó j Körmöcbányáról, valamint Kassai Miklós és Gáspár), ugyanakkor németek működtek Budán \ és az ország más helyein — Pozsonyban is —, egyes budai kőfaragványokon pedig a prágai \ műhely stílusa ismerhető fel.

46 Minden nagy építkezés központja, ahonnan a munkaszervezet működését irányították, ellenőrizték, s ahol a munkák egy része is folyt : a „Hütte". A szó jelentése kettős, jelöli egyrészt konkrétan a kőfaragóműhelyt és a hozzá csatlakozó épületeket, másrészt, átvitt értelemben, az egész munkaszervezetet. Számadásunk két vonatkozásban utal, habár szűkszavúan, meglétére. Minden héten feltünteti a műhelysegédek fizetését, akiket Európa minden műhelyében németül „Hüttenknechf'-eknek neveztek (itt „huttenknecht" alakban), egy alkalommal pedig a műhelyhez tartozó kétkerekű taliga (biga ad hutten) kijavításáért fizetnek bizonyos összeget. Rendel-^ tetése, elhelyezése ugyanaz lehetett, mint Bécsben vagy Prágában. Fából vagy kőből épült j épület, nem messze a munkálatok színterétől, több kisebb-nagyobb, részben fűthető helyiséggel. 1 Az eperjesi Szent Miklós-templom XVI. század eleji építkezésénél a kőfaragók fából épült műhelyét „officina lapicidarum"-nak nevezték. Itt székelt r

az „iroda", az építkezés adminisztratív irányítása, itt készültek a számadások, bérlisták, itt volt elhelyezve egy ládában a pénztár, az építkezés iratai s a céhekhez hasonlóan nyilván a mesterlevelek, legények vándorlási bizonyítványai stb.; itt volt továbbá a szerszámraktár, ahová az építkezésnél nem használt vagy javításra szoruló szerszámokat hozták be ; s a Hütte udvarán, télen pedig bent az épületben dolgoztak a kőfaragók azokon a köveken, amelyeket a műhely taligáival (biga) hordtak oda, és megmunkálás után ki, a falakhoz. Nem messze tőle rendszerint még több épület terült el, a nem helyben lakó , legények szállásai. A gótika korában egyre szilárdabb alakot öltő építési szervezetek sokoldalú működtetése, az egyre nagyobb méretű és bonyolultabb feladatok megkívánták, hogy az irányítást egyetlen ember helyett valóságos „hivatalok" lássák el. Már a munka megkezdése is, a szorosan vett építészeti feladatok kitűzésén, tehát a tervek elkészítésén túl nagyarányú szervezőmunkával járt : a pénzfedezet előteremtése az építkezés költségeire, a legfontosabb építőanyagok és szerszámok beszerzése, a munkaerők toborzása, és így tovább. Éppen ezért a nagy építkezések irányítása a XIV—XV. században két, egymástól elhatárolt ágra vált szét : a gazdasági-adminisztratív ós a technikai vezetésre.

47 Feltűnő a megegyezés ebben a tekintetben a legkülönbözőbb földrajzi területek és különböző jellegű — egyházi, királyi, földesúri, városi — építkezések közt, csak az elnevezések mások. Az építkezés adminisztratív irányítására mindenütt ugyanaz a feladatkör hárult : az anyagellátás, az építési anyagok felhasználásának ellenőrzése, a munkások felfogadása és a hétvégi bérfizetések, elszámolás az építtető úrral. A prágai dómópítkezés igazgatóját — egyházi építkezésről lévén szó — az érsek nevezte ki, címe „director" vagy „rector fabricae", máshol templomgondnok, építési gondnok (Kirchenpfleger, Baupfleger) látja el ezt a feladatot. A bécsi dómépítkezés városi vállalkozás volt, itt a városi belső tanács egy tagja volt kinevezve állandó jelleggel erre a feladatra : „Kirchmeister (magister ecclesie) und Verweser des paus". A xanteni Szent Viktor-templom építésénél is különválik a gazdasági vezetésre kinevezett egyházi személy, a „Fabrikmeister" és a technikai irányító, a „Baumeister" funkciója.

48 Hasonló a helyzet a nagyobb T királyi és földesúri építkezéseknél. Az építés igazgatójának első segéde mindenütt a jegyző. A gyakorlatban ő vezeti, ő tisztázza le a számadásokat, s a beszerzésekben támogatja az igazgatót. Mellette gyakran szerepel még egy-két személy segédként, a bécsi számadások szerint pl. egy egy házfi és egy sekrestyés két legényükkel egyetemben szintén belefolynak a gazdasági ügyek intézésébe. Végül ide sorolhatók a műhelysegédek, számuk rendszerint egy vagy kettő (Prágában egy,,huttenknecht" és egy „hüttenwächter"), akik különböző megbízásokat teljesítenek, küldöncszolgálatot látnak el, a szerszámokat, a műhelyt Őrzik, a javításra beadott szerszámokat hordozzák, a műhelyt tisztán tartják, s főleg tavasszal, a belső munkák megszűntével nagytakarítást végeznek a műhelyben. Jó néhány személyt foglalkoztat tehát az adminisztratív irányítás, valóságos hivatal nő ki belőle a XV. században, ahogy az elnevezés : „Bauamt" meg is jelenik a német és cseh városokban. 21 Budapest régiségei 321