Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

6. kép. Sámson és az oroszlán. Kályhacsempe a budai várpalotából. XIV. század második fele (1:2) tott ív díszíti (12. kép, 43 cm). Ennek mintáját szőlő- és tölgyleveles inda, másokét galamb, kutya és oroszlán ismétlődő szalagja alkotja (16—18. kép), a szakaszosan ismétlődő díszítést valószínűleg valamilyen pecsétnyomószerű eszközzel nyomták fel az agyagra. Az ívesen mélyülő csempék belsejében apró szobrocskák álltak, amelyeket csak lábuknál és hátoldalukon ragasztottak be a fülkébe. Eredetileg a kályha mindegyik ilyen típusú csempéjét egy-egy szobor díszítette, de ma már csak néhánynak ismerjük töredékét (14—15. kép). Az alakokat szabadkézzel mintázták, s egyes részeiket (szem, gombok, övdíszek) sötétbarna színű mázzal színezték. A második fülkés sort az előzőkhöz hasonló, de valamivel kisebb (39,5 cm) csempék adják. Ezeknek fülkéjében is apró figurák álltak, de a nyílást keretelő ívet már díszítetlenül hagyták. A csempesor felett újabb nyitott sor következett, amelynek pontos formáját ma még nem ismerjük. Az eddig előkerült töredékek gazdag díszítésű, áttört megoldású csempékre mutatnak, amelyek nyílását szőlőlevelek és fürtök lendületesen mintázott fonadékai hálózzák be (9. kép). Itt is előfordul, hogy egyes részleteket (pl. a szőlőfürtöket) más színű vasoxidos mázzal színeztek, hogy a hatást fokozzák. A legfelső sort háromszög alakú oromcsempék adják. Előoldalukat benyomott éksorral díszített négykarélyos kör, a sarkokban pedig hármaskarélyok áttört mintája tölti ki, felső csúcsuk karimás hengerben végződik (19. kép). 210