Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

7—8. kép. Kályhacsempe töredékek a budai várpalotából. XIV. század második fele A kályha egykori formáját ma még a leletanyag hiányossága miatt csak megközelíthetően rekonstruálhatjuk, de ilyen formájában is meglepő gazdagságot és fejlettséget mutat (20. kép). Felépítésének rendszere — az alsó tégla alakú túztér váltakozó fugaritmusú soraival és a rajta nyugvó felső, sokszögű alaprajzú test (rekonstrukciónkon tizenkétszögű test, hatszögű oromsorral) — fő vonásaiban a gótikus kályhák lényeges elemeit már magában foglalja. Egy csempesor hiányzik csak : a párkány. Ez azonban, mint később látni fogjuk, még a Zsigmond-kori kályhákon is csak alárendelt formában jelentkezik, teljes gazdagságában csak a XV. század derekától kezdve alkalmazzák ; így valószínűnek tartom, hogy a párkányos megoldást a XIV. században még nem is ismerik. A rekonstrukció szélességi méreteiben a lehető legkisebb formát használtuk fel — amit az oromsor hatszögű elrendezése jelent. Ennél kevesebb oromcsempével a kályhát lezárni nem 9. kép. Növénydíszes, áttört kályhacsempe töredékei a budai várpalotából. XIV. század második fele 217