Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Vattai Erzsébet: A margitszigeti korona 191-210

itt temettette magát az nagy oltár mellett az evangéliom felöl az magas veres márvány kő koporsó alatt."

79 A margitszigeti sír azonosítását V. István sírjával több ízben cáfolták. Luczenbacher szerint Margit életírója világosan állítja, hogy V. Istvánt márvány koporsóban temették el, tehát a homokkő sír a Margitlegendában említett sírral nem lehet azonos.

80 Radványi arra hivatkozik, hogy V. Istvánt az evangéliumi oldalon temették el, a sírt viszont az ellenkező oldalon találták.

81 A sír Kubinyi alaprajza szerint sem az evangéliumi oldalon került elő (2. kép 1). Kubinyi még azzal is érvel, hogy V. István sírja közismert lehetett és az apácák elmenekülése után bizonyára kifosztották.

82 Ez azonban nem okvetlen döntő, mert pl. a székesfehérvári királysírok is a sok háborús viszontagság ellenére fennmaradtak. A sír azonosítását V. István sírjával — mint láttuk — a sírmellékletek sem támogatják, és valószínűbb, hogy női sír volt, azért is hitték először, hogy Margit királylány sírját találták meg. Az azonosításnál már eddig is felvetették az Árpád-házi királyi család egy-két nőtagjának nevét. A sír V. István Erzsébet

83 nevű apáca-lányáé nem lehet, mert a Margit-legenda szerint nem a templomban, hanem ,,az capitulom házban az feszület előtt temették el".

84 Mivel a tetem fényes, csipkés ruhát viselt, a kolostor apácái aligha jöhetnek számításba, hanem olyan világi személy, aki fogadalmat nem tett, de a kolostorban élt vagy oda temetkezett. Ezért merült fel Kun László feleségének, Anjou Károly nápolyi király leányának, Izabellának neve, akit az oklevelek eleinte Izabellának, később Erzsébetnek neveznek. Izabellát 12. kép. Sodrony zománcos korona; ezüst zománcos lemezek réz abroncsra szerelve. XV —XVI. század. Nürnberg. Germanisches Museum. Magassága 9,6 cm, egy tag hossza 6,4—6,5 cm