Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Az aquincumi ún. festőlakás 149-189

34 Az ajtónyílás helyét 80 cm széles falcsorba tartotta fenn. 35 Helyét 1,10, illetve 1,05 m széles sarkított falcsorba őrizte. 36 Számos falfestmény-töredéken és sigillatadarabon is megfigyelhető az erős átégés. 37 H. Ricken: Festschr. Oxé. 9. t. 20-21, 24. Ugyanitt a nyoleszirmú rozetták is szerepelnek. 38 A világos sárgás-vörös máz Waiblingen mellett szólna. Ricken i. m. 64. old. azonban helyesen figyelmeztet arra, hogy végső fokon mindig a díszítés az irányadó. — Augustinus pannóniai darabjaira 1. : Finály G.: Bud. Rég. IX. köt. Bp. 1906, 96. old., 19 ; Juhász i. m. 75. old., és 136. old., 28. sz., Ff. v. Kenner: Jb. f. Altertumskunde V (1911) 145a. 39 G. Reubel, Röm. Töpfer in Rheinzabern. 16. - Oswald-Pryce i. m. 29. - Lud. VI. 148.. t. 5. 40 Reubel i. m. 41. — Oswald—Pryce i. m. 30. 41 Nagy L.: Laur. Aq. II, 8., 11. kép (CERIALIS F-bólyeges töredékek), továbbá : Juhász i. m. XXIX. t. 47. 42 Ide tartozik még egy kis töredék (él. 999) : Lud. V. R. 40, V. P. 1 és balrafutó vadkan maradványa. 43 Ludowicinél pontos megfelelője hiányzik. Legközelebb áll hozzá a Lud. V. K. B. 15 (Reginus, a), csak ez a töredékünkön látható ívpárnál jóval kisebb. L. még : Juhász i. m. XX. t. 22, és a szombathelyi Quirinus bazilika egyik kiadatlan töredékét (Lud. V. O. 282. V. K. B. 15. V. O. 226). 44 Knorr, Rottweil, 1907, XXVIII. t. 10, Az árkádok alatt térkitöltő elemként a Lud. V. O. 282. sz. minta szerepel! 45 fi Vaes — J. Mertem, La céramique galloromaine en terre sigillée d'Elewijt. Coll. Latomus 13. 1953, IX. t. 101. 40 Ed. Anthes: ORLi, II, 17 (Inheiden) tábla, és 13. sz., ahol Julius műhelyéhez sorolták. 47 W. Barthel: ORLi, II, 8 (Zugmantel), 127. - Reubel i. m. 40. - Lud. VI. 206. kk. 48 Knorr, Rottweil, 1907, XXX. t. 6. 49 P. Karnitsch : Forschungen in Lauriacum I (1953) XIX. t. 15. 50 A névbólyeg helyes feloldása, mint ismeretes, Barthettôl származik (i. m. 123). 51 Finály i. m. 100. old., 166. sz. — Juhász i. m. 332. sz. 52 V. Christescu, Viata economica a Daciei romane. Pitesti 1929, 60. old., 6. jegyzet (Drag. 32. formájú tányéron VICTOR F bélyeg). C3 Pannóniai megfelelőit összeállította : Fatele E., A pannóniai fibulatípusok elterjedése ós eredete. Diss. Pann. II. 19. 144. kk, 254. kk. - L. még Kovrig I., A császárkori fibulák főformái Pannóniában. Diss. Pann. II. 4. XIV. t. 146. 54 Iványi i. m. 605-607. sz. és LXXV. t. 14. 65 Aquincumból egy másik ötlángú mécset F ABI bélyeggel említ : Iványi i. m. 608. sz., amelyet két TTadrianus-óremmel találtak. 56 RIC V 1 (1927) 66. 57 RIC V 1 (1927) 98. old., 385. sz. ; 103. old., 443. sz. 58 L. 182. old. 59 Xworr, Rottenburg, IV. t. 1, 5, 7. - Uő., Rottweil, 1907, XV, t. 9. - Lud. III. t. 235. old. 60 Knorr, Rottenburg, II, 5. A karyatida zártabb lábtartással szerepel az egyik epfachi töredéken (Knorr, Töpfer, 50. szövegkép, Osw. 1195), amely a ,,nyílhegyes" mester köréhez tartozik, valamint egy La Graufesenque-i Domitianus-kori darabon (F. Hermet, La Graufesenque. Paris 1934, 140. old., 1. kép). L. még : W. Deonna, Anzeiger f. schweizerische Altertumskunde XXVIII (1926) 89. old., 50. sz. 61 Knorr, Rottweil, 1907, XV. t. 9. - Uő., Rotten burg,III.t.9;IV.t. 3. - Uő., Rottweil, 1912, XXIV. t. 4; XXVI. t. 1 — 2. Unterkirchberg, 13. old., 4. kép. .—• I. Jacobs: Jb. f. Altertumskunde VI (1912) IV. t. 29. — Juhász i. m. I. t. 19. 62 Jacobs i. h. V. t. 32. — Oswald ,,Index"-e nem közli. 63 L. pl. Knorr, Rottenburg, III. t. 1 ; IV. t. 11. 64 Lud. III. t. 235. — L. még : Knorr, Rottenburg, IV. t. 5. 65 Az edények készítése és piacrakerülése közötti intervallum a Ny — K-i közlekedési főútvonal (Duna) mellett fekvő Aquincum esetében lényeges időbeli eltolódást nem jelenthet. A lezoux-i műhelyeknek az aquincumi polgárvárosban feltárt üzlethelyisége, amely a II. század 20 —30-as éveiben pusztiilt el, kizárólag a II. század első évtizedeiben készült lezoux-i edényeket tartalmazott. Az olyan összetételű árukészlet, mint amilyen Tasgetium (Eschenz) területén napvilágot látott, ahol különböző műVielyek különböző korú (kb. 115 — 175 közötti időből származó) edényeit árulták egy üzletben (H. XJrner— Astholz, Die römerzeitl. Keramik v. Eschenz-Tasgetium. 1942, 92. kk.) a későbbi időkben ugyan Aquincumban is elképzelhető, eddig azonban nem igazolt. 66 La Madeleineben Ricken H-jelzésű tojásfüzérével lép fel {Ricken: Saalburg Jb. VIII (1934) X. t. 7. — E. Fölzer, Die Bilderschüsseln der ostgallischen Sigillata — Manufakturen. Bonn 1913,11. t. 15. Az utóbbin blickweilori elemnek számító kandaláberomamens társaságában.] — Ileiligenbergben megtaláljuk az ,,F"-mester körében (Knorr — Sprater, Die westpfälzischen Sigillata-Töpferei von Blickweilcr und Eschweiler Hof. Speier am Rhein 1927, 93. t. I — 3) és lanusnál (R. Forrer, Die röm. Terra Sigillata Töpferei von Heiligenberg-Diensheim und Ittenwciler im Elsass. Strassburg 1911, 65. kép). 67 L. pl. Daremberg — Saglio „kamyx" címszó, továbbá : A. Blanchet, Traité des monnaies gauloises. 1905, 64. kép. - F. Beim: Mainzer Ztschr. VIIT (1912) 39-40. old., 6. kép. - Fr. Drexel: Jb. d. I. XXX (1915) 1. t., stb. 68 További heiligenborgi és ittenweilori darabokra. 150. old. 69 Juhász: Arch. Ért. (1934) III. t. 12. - H. B. Walters, Catalogue of the Roman Pottery in the British Museum. London 1908, M. 1954 ós 219. kép (Paternus-stílus). Másik változat : Juhász előbb i. m. VII. t. 3(PATERNI bélyeg). L. még: Knorr - Sprater i. m. 7. kép. 184