Budapest Régiségei 17. (1956)

NAGT TIBOB HÉRAKLÉSZ BRONZSZOBROCSKÁJA ÓBUDÁRÓL 1953 tavaszán a Szépvölgyi út 41. sz. telken fekvő téglagyár területén egy nagyobb késő-római villa urbana maradványai kerültek elő épületalapozás alkalmával. A villa a katonavárostól délre, északnyugat felől a Hármashatárheggyel védett, kelet felé nyitott, nagyjából K—Ny irányú völgy déli, lejtős oldalára épült. Beljebb, a völgy nyugati részén (a pálvölgyi felhagyott kőbánya nyugati peremén) már korábban megtaláltuk égy szerényebb villa rustica néhány helyiségét. A múlt század végén az utóbbi közelében találták Sep(timius) Iulianus oltárkövét,

1 aki a III. század húszas éveiben mint a legio II adiutrix pásztorkatonája (miles pequarius) a Hármashatárhegy délkeleti napos oldalán őrizhette a legio állatállományának egy részét. Eddigi ismereteink alapján is állítható tehát, hogy a jelenlegi Szépvölgyi és Pálvölgyi utaktól elfoglalt völgy szájához közelebb az i. u. IH—

IV. században városi jellegű, míg a völgy összeszűkülő belső részén inkább falusi jellegű villaépületek helyezkedtek el egymástól nagyobb távolságra, a völgyben húzódó út mentén, amely az újlaki templom tájékán ágazhatott ki a Duna menti limes-úttal párhuzamos É—D-i irányú útvonalból. Az említett villatelepülés teljes régészeti emlékanyagát, amely nagyobb történeti összefüggésbe állítható, másutt kívánjuk adni.

2 A jelen alkalommal a Szépvölgyi út 41. sz. alatti villa urbana egyik legszebb leletét, Héraklész bronzszobrocskáját tesszük közzé. Szobrunknak a provinciális kisbronzplasztika átlagos szintjéből kiemelkedő kvalitása is indokolja, hogy külön foglalkozzunk vele. A szobor lelőkörülményei egyúttal olyanok, hogy a külön publikálás nem jelenti a darabnak valamely zárt leletegyüttesből való kiszakítását. A szobor a villa ÉNy-i szárnyának sarokhelyiségében, a DK-i falsarokba hullott épülettörmelékből került elő. Közvetlenül fölötte, a helyiség K-i elválasztó falában, fülkeszerű bemélyedést találtunk, amelyet azonban a modern építkezéshez leásott pilléralap kizsaluzása miatt teljesen nem bonthattunk ki. De így is majdnem bizonyosra vehető, hogy a fülke és az előtte levő törmelékben fekvő bronzszobor között kapcsolat állott fenn;, és hogy szobrunk eredetileg az említett fülkében (lararium?) volt elhelyezve. A Héraklész-szobrocska 18,2 cm magas. Anyaga igen erős cinktartalmú ónnal kevert bronz.

3 Az aránylag gondos öntés ellenére is néhány kisebb, alig észrevehető öntési hibát találunk a szobor jobb mellrésze fölött és hátul a jobb láb hajlásában. Egyedül a glutaeusok között vehető észre két helyen feltűnőbb öntési hiba, amely már javításra szorult. Az antik gyakorlatnak megfelelően a hibás felületet, részben még cizellálás előtt, két kisebb bronzlemezzel foltozták meg.

4 A szobor meztelen testének egész felületét, az említett, de alig észrevehető öntési hibákat is jótékonyan takarva, a pannóniai kisbronzok között egészen egyedülálló ritka szép, egyenletes, barnás-zöld csillogó patina fedi,

5 amely a bal karon és a glutaeusok között látható javított felületen valamivel sötétebb árnyalatú.

6 Szobrunk lakkszerűen csillogó, egyenletes vékony patinája esetében komolyan mérlegelhető, hogy az oxidáció elleni védekezésül már közvetlenül elkészülése után bevonták valamilyen mesterséges anyaggal.

7 A Héraklész-szobrocskát két darabból öntötték. A bal kar az oroszlánbőrrel és a bunkóval együtt külön formából készült és később illesztették a szobor törzséhez.

8 A bal mellen, a haránt lecsüngő oroszlánbőr szélétől alig 1 mm-re a váll felé felfutó keskeny vonalban azonban egy korábbi megmunkálás nyomai vehetők ki, amelyek a két darabból öntött rész korábbi összedolgozásából maradtak vissza.

9 Hasonló korábbi összedolgozás figyelhető meg a bal váll és a nyak hajlásában is, 9