Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Gerevich László: Buda szerepe a magyarországi gótikus építészetben és az európai stílusáramlatokban 45-72

Általános az a feltevés, hogy a XIII. század 80-as éveiben épített soproni ferences templom a szétszéledő budai műhely kisugárzásának tekinthető. Jellemző itt is a zömök templomtestből kinyúló, aránylag hosszú szerzetesi szentély. Hatását az ország ellenkező felében a gyulafehérvári székesegyház gótikus átépítésekor a szentély kialakításánál is felfedezhetjük. Ebben a gótikus műhelyben mutatkozó francia hatást néhány történeti adat is valószínűsíti. Elég ha csak Villard de Honnecourtra gondolunk, aki vázlatkönyvének tanúságai szerint járt Magyarországon a tatárjárást megelőző vagy követő években. Munkájának közvetlen bizonyítékait nem is tudjuk kimutatni a magyar emlékanyagban, aminek oka a hihetetlen nagy mértékű pusztulás is lehetett, de a kassai (Kosice) Erzsébet-templom alaprajzát nem ok nélkül hozták a mesterrel kapcsolatba. Kétségtelenül abban a körben, ahol Villard Franciaországban dolgozott, ez az alaprajz, amely hasonmása a braisne-i Szent Yved-templomnak, ismeretes volt. Korábbi kutatások joggal beszéltek a kassai alaprajz rejtélyéről, mert hiszen a XIV. század végén épülő templomnál 150 évvel korábbi alaprajzot használtak fel. E kérdésnél fellehet vetni, hogy Magyarországon állandó műhelygyakorlat élt, és így maradt fent a korábbi alaprajz. Akár Villard de Honnecourt hozta magával ezt az alaprajzot, akár más francia építész, nem kétséges az, hogy a Mátyás-templom szobrászati formái között aránylag korán megjelenik az észak-franciaországi katedrálisok stílusa, amelyeket Villard de Honnecourt olyan jól ismert. A XIII. századi templomépítészetnél még sokkal jelentősebbeknek tarthatók a lakóházak, palota- és várépítkezések. Oklevélből tudjuk, hogy nagyobb városainkban, így pl. Esztergomban, Fehérvárott — a többiekről ne is beszéljünk — kőházak, sőt kőpaloták álltak. Még fokozottabb mértékben vonatkozik ez Buda polgári építészetére, amelynek néhány emléke is megmaradt. Sajnos ezekről a lakóhazakról és palotákról oklevéladatokon, néhány biztos vagy valószínű lelhelyű töredéken vagy falakon kívül keveset tudunk, és így építészetükről csak hipotézisek alapján emlékezhetünk meg. A XIII. század dereka és második felének nagy építési tevékenysége után, amely részben az ország új já11. kép. Csütörtökhely — Spissky Stvrtok. Zápolya-kápolna 12. kép. Siklós. Várkápolna 13. kép. Csütörtökhely —• Spissky Stvrtok. Zápolya-kápolna 4*