Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Gerevich László: Buda szerepe a magyarországi gótikus építészetben és az európai stílusáramlatokban 45-72

tikus növényzet ábrázolása borítja a Mátyás-templom második kőfaragó műhelyének munkáit. Később, a XIV. század dereka felé ez az építészeti dekoráció sematikusabbá válik, vérszegény lesz és nem éri el már többé a XIII. század nagy, haladó szobrászatának üdeséget, igazi realizmusát. Ha szemügyre vesszük a budai építészműhely alkotásait, az itt kialakuló jellemvonások az egész magyar gótikus építészet fejlődésére rányomják bélyegüket, ami egyúttal azt jelenti, hogy valóban igazi belső fejlődéssel is számolhatunk. Ezek a jellemvonások magukon viselik a Domonkos és Ferenc-rendi építészet egyszerűsítési törekvéseit. JHányzik a nagyon gazdagon kiképzett homlokzat, a nagy hármas kapuk helyett építészetileg az egyes kapumegoldás uralkodik. Ebben kifejezésre jut az is, hogy a Franciaországban és különösen Dél-Franciaországban élő római reminiscenciák Magyarországon már közvetlenül nem érvényesülnek. A templomba bevezető hármas kapu helyett a tengelyben elhelyezett egyetlen kaput emel ki a középső rizalit, amely halvány utalás az előcsarnokra. Ilyen pl. a Mátyás-templom főkapuja. Hiányzik a francia gótika oszlop-alakos monumentális kapuzata. A figurális díszítés elsősorban a timpanon domborművére korlátozódik. A homlokzat elvileg természetesen követi a Normandiában, Caenben kialakult kéttornyos oromzatos homlokzati típust. Ez a homlokzat azonban, összehasonlítva a gótika klaszszikus példáival, kevésbé gazdag, nincs felbontva, a homlokzatot szobordíszek nem teszik festőivé, a reliefhatás helyett tehát inkább zárt, nyugodt tömbök építészeti hatása uralkodik. Ez a zárt kubusos megfogalmazás jellemzi az oldalhomlokzatokat is, ahol hiányoznak, az egész magyar gótikára jellemző módon, a támívek. A támívek helyett a támpillérek leegyszerűsítve és legkevésbé felbontott formában biztosítják a boltozatok oldalnyomásának kiegyensúlyozását. Ezeket a támpilléreket szoboralakok díszíthették, mint ahogy ez a megoldás a későbbi magyarországi gótikában is előfordul (pl. Brassó — Orasul Stalin, Fekete templom; Sopron). A Mátyás-templom szerény álkereszt hajóval rendelkezett, s a kereszthajó tulajdonképpen a magyar 3. kép. Kőszeg. Szent Jakab-templom 4. kép. Kolozsvár — CIuj. Szent Mihálytemplom 5. kép. Sopron. Káptalanterem