Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Gerevich László: Buda szerepe a magyarországi gótikus építészetben és az európai stílusáramlatokban 45-72

gótikában ugyancsak nem válik általánossá. Ugyanezen leegyszerűsítés jellemzi, a belső tér kialakítását is. Ahogy a magyar polgári építészetben ritkábbak a magas, többemeletes házak, úgy a templom főhajójának több emeletre való beosztása, tehát az emporiumok, gallériák, trifóriumok hiányoznak, a belső tér így egyszerűbb, összefogottabb, de kevésbé monumentális és világos. A további fejlődés folyamán viszont a térnek ez az osztatlanabb felfogása arra vezet, hogy Magyarországon aránylag könnyen és időben igen korán alakulhat ki a csarnoktér-rendszer, ami viszont a reneszánsz terek meghonosodását készíti majd elő. Ugyancsak a különböző terek összefűzésének problémája jelentkezik a szerzetesi kórusban is. A szerzetesi kórus egyik első példája Magyarországon a margitszigeti domonkos apácák kolostortemploma. Magyarországon a kereszthajók tere helyett ez a szerzetesi kórus játssza a főszerepet. A nagy nyugat-európai katedrálisokban a fő- és mellékhajók tere beletorkollik a kereszthajó terébe, mintegy nagy összefoglalásba, hogy onnét vezessen át a templom legkiemeltebb terébe, a szentélybe. A kereszthajó közepe, a négyezet (Vierung) felett nagyon sok esetben magas torony emelkedik, és így a tér monumentális érzését ezen a helyen fokozza fel a legmagasabbra és foglalja össze. Ez a térszintézis készíti elő a szemlélőt a szentély élményére, meglepő hatással emelvén azt ki. A sacrális cselekmény színpada és a nézőtér kapcsolatának monumentális megfogalmazása ez a térkapcsolás. Gyakori az is, hogy a főoltárt éppen ez alatt a kupolaszerű toronytér alatt helyezik el. Magyarországon a gótikus térfűzésnek ez a monumentális művészete hiányzik, e helyett használják még nagy templomainkban is a sokkal szerényebb térélményt nyújtó szerzetesi kórust. Funkcionális és társadalmi jelentősége mind a kettőnek azonos, mert hiszen a szerzetesek, a magasabb papság, gazdagabb polgárság vagy arisztokrácia számára biztosítanak helyet a kereszt ha jóban vagy a kórusban. Az uralkodó társadalmi osztály, ha nem is funkcionálisan, de elhelyezkedésével részese az egyházi szertartásnak. A társadalmi megosztottságnak ez a térbeli kifejezése Magyarországon a fő- és mellékhajókat állítja szembe a meghosszabbított szerzetesi szentélyekkel. Magyarországon tehát rendkívül fejlettek ezek a szerzetesi szentélyek, gazdagabb dekorációval, ülőfülkékkel díszesek, és igen megnyújtották őket. Ez a típus azután a gótikus építészet egész fejlődése folyamán jellemző a magyar gótikára. Majdnem minden magyarországi gótikus épületünknek ez a tipikus alaprajza, amely először a domonkos és ferences gótikával terjed el Magyarországon. A gótikus építészet fejlődésénél fel kell még a figyelmet hívni arra, hogy ez az építési stílus különösen első formájában elsősorban a városokra jellemző, elterjedésének ideje egybeesik a magyarországi városok fejlődésének leggyorsabb ütemű korszakával. A ferences és a domonkos rend az előző, jellegzetesen feudális szerzetes rendekkel szemben már a polgárság, a fejlődő városok igényeinek kielégítését és ellátását tűzte ki célul. A templomokat a városokban építik, 4 Budapest régiségei 49 6. kép.Csetnek — Stitnik. Evangélikus templom