Budapest Régiségei 17. (1956)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Héraklész bronzszobrocskája Óbudáról 9-44
elvétve a későbbi kisplasztikában is megtalálható. 31 A teljesen eltérő hangulatú megfogalmazástól eltekintve, az idézett ábrázolások azonban már csak azért sem használhatók fel a Szépvölgyi úti szobor kiegészítéséhez, minthogy az utóbbinál a vállára vetett oroszlánbőrt viselő Héraklész nyilvánvalóan már a nemeai oroszlánkaland után van és más athlos befejezését ünnepli. 32 Az athloi körén kívül a hellenisztikus és a császárkori kisplasztika alkotásaiból ismerjük a fölemelt jobb vagy bal lábát sziklára helyező, egyik kezével bunkóra támaszkodó, míg a másik kezében serleget vagy ivókürtöt tartó, forrás mellett pihenő Héraklész alakját. 33 Ez a nyugodt, sőt fáradt tartású Héraklész a feltámasztott lábon kívül nyilvánvalóan semmi kapcsolatban sem áll a minden izomszálával megfeszülő és tettrekész erőtől duzzadó Szépvölgyi úti Héraklésszel. A kiegészítés szempontjából tekintetbe vehető Héraklész-típusok áttekintése 34 tehát csak még szorosabbra fűzi a szarkofágok Héraklész—Hippolüta-ábrázolásainak a Szépvölgyi úti szoborral felvetett összefüggését. Kétségtelenül ennek további alátámasztását jelentené, ha mind az Antoninus-kori bronzszobor, mind pedig az Antoninus-kori szarkofág-reliefek jogosan fölvethető szobrászati előképét sikerülne egymástól függetlenül ugyanabban a művészeti körben kimutatni. A Szépvölgyi úti szobor hiányzó jobb karjának kiegészítésénél már rámutattunk arra, hogy a mell előtt könyökben meghajlított jobb karnak nincsen megfelelője a Héraklész-ábrázolások között. Már ebből a sajátosságból is következtethető volt, hogy szobrunk valamely korábbi típus átalakítása. Megerősíti ezt szobrunknál a hellenisztikus művészet »lüszipposzi« tradícióira jellemző erőteljes chiasmussal felépített álló alak, a meztelen test felületének gondos és művészi kvalitású kidolgozása, valamint a fej jellegzetességei. Az utóbbiak azonban nemcsak a mintakép, hanem szobrunk végleges megfogalmazása felé is irányt mutatnak. Amíg ugyanis a hosszúkás, négyszögletes fejforma, az arcél íveltorrú profilja, a haj kidolgozása a fejet kétségtelenül a farnesei Héraklésszel jellemezhető típus körébe sorolja, 35 addig a szem alatti, aránylag nagyfelületű arcrészek üressége, a kissé erőtlenül megmintázott szájrész, a majdnem derékszögben megtört bajusszal, a tömör, de fellazított szakáll akadémikus kezelése elárulja az Antoninus-kori másoló kezemunkáját. 36 Hasonlóképpen az Antoninus-kori művészet stílusérzékére jellemző a bal karon átvetett oroszlánbőr lelógó részének ívelt vonalú megformálása, amely az ekorbeli széles ívben kifeszített ruhaábrázolásokkal vethető össze. 37 A görög klasszikus és hellenisztikus szobrok másolásának vagy átformálásának jellemvonásait részletekbemenően tanulmányozó irodalom alapján eléggé ismeretes, hogy amíg a császárkori másolók a korábbi szobrászati típusokat sok esetben egészen szabadon átalakították s eközben a mintául vett szoborfejre a korukbeli stílussajátosságokat ütötték, addig az igényesebb daraboknál a test formáit, az izomzatok modellálását igyekeztek lehetőleg hűen másolni. 38 A császárkorban tevékenykedő másolók ilyen irányú munkájára Lukianosnak az irodalomban már több ízben (ha más összefüggésben is) idézett helye 39 világíthat rá a legjobban, ahol az athéni Agorán felállított Hermész Agoraiosz ismételt lemásolásáról emlékezik meg. Hiteltérdemlő leírása szerint a másolók csupán a szobor meztelen testét vették körül szurok-»páncéllal«, a fejet és a karokat viszont nem ilyen mechanikus módon másolták, hanem valószínűleg szabadon mintázták. Pernice 40 ezzel kapcsolatban párhuzamul helyesen mutatott rá a modern szobrászateliék gyakorlatára. A Lukianostól idézett nagyplasztika másolásmódja, ha nem is vethető mindenben össze a jobb minőségű bronz kisplasztika szabadkézzel modelláló »másolásával«, egy vonatkozásban az utóbbiak számára is tanulságos lehet. Ez pedig a meztelen emberi test felületi formáinak lehetőleg hű visszaadására való törekvés. A mondottak alapján indokoltnak véljük, hogy a Szépvölgyi úti Héraklész egyelőre mégcsak feltételezett mintaképének kijelölésénél nem a szobor testtartásából indulunk ki (amely különben is egészen egyéni s ezért nem használható fel), sem pedig a másolótól átdolgozott fej típusból, hanem a hérosz izmos meztelen testének valódi művész kezére valló kidolgozásából, amelyről jogosan feltehető, hogy aránylag hűen megőrizte az eredeti mintakép sajátosságait. A 13 — 15. és 17. képeken közöljük a Szépvölgyi úti Héraklész elő- és hátoldaláról készült részletfelvételeket, amelyeken remélhetőleg jól kivehetők az izmos test felületének kidolgozása, a kihangsúlyozott, de ugyanakkor finom átmenetekkel összekapcsolt részletformák ; az előoldalon az enyhén domborodó és a mellrésztől két vízszintes ránccal elválasztott hasi rész ; a felemelt jobb kar alatt a kis kerek és ovális izomkötegek, amelyek minden különállásuk ellenére 14
