Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40

15. Kendkud 1232-ben terra Alba (Zaránd megye) határjárásában szerepel (Hazai Okmt. I. 13; Dl. 61 132). Utóbbi a mai Kupa puszta és Kunágota vidékén feküdt. 16. Kend 1332: Kend (Anjoukori Okmt. II. 554.); 1404., 1417., 1499: Kend (Csinki: II. 153.) a régi Bács megyében; helye ismeretlen. 17. Kendcsapa 1258: ...terras Castri nostri de Wolkou... Kendchapa {Wen%el: VII. 482.); 1290-től Chapa {Csánki: II. 280.) a régi Valkó megyében, ma Csepin Eszéktől délnyugatra. 18. Kendszőllős 1274-75: Kend^eleus (Dl. 94 029). A kiadatlan oklevél szerint Benedek esztergomi érsek kéri Ugod fia Demeter mestert, hogy Kend^eleus földet, melyet a király visszaadni rendelt Csapó fia András ispánnak, a maga részéről is engedje át. A föld fekvése nincs közelebbről meghatározva, de a restitució nyilván összefügg Benedek érsek azon adományával, melyet 1274-ben Csapó fia András részére a Somogy megyei Torvaj egy részére nézve tett (Hazai okmt. IV. 202; Karácsonyi: Magyar nemz. II. 391). S valóban Torvajjal tőszomszédos volt a hajdani Szőllős falu (Csánki, II. 648), a mai Szőllősi puszta. Ez a helynév összefügghet a szőlészettel kapcsolatba hozható kendbuchar foglalkozásnévvel. 1290-ben Erzsébet királyné oklevelében a következőket olvassuk: ,, . . . terram nostram reginalem Jutás uocatam inter terras nobilium de Jutos (!) in comitatu Wesprimiensi prope ipsum Wesprimium existentem, super qua condicionarii nostri, qui vulgariter Kendbuchar ( ! ) dicuntur, residebant. . ." (Veszprémi kápt. magán lt. Jutás 4. Fejér kiadásában VII/2. 129 tévesen : Kendbuchar áll ! Ugyanezt a szöveget ismétli Fennena királyné 1299-i átíróoklevelében. U. o. Jutás 9.) A név első részét a kend szó alkotja, mig második része a helynevekből is ismert bucsár > bocsár szó. (A Bocsárd helynévre 1. Etymologiai Szótár. 1. 427). A bocsár szó jelentése eredetileg „kádár", később „pohárnok" lehetett. Mint görög szó feltűnik a veszprémvölgyi görög oklevélben: /?ouT<;tàp'.v Ivav „kádárt egyet". Latin bucharius alakjáról Baríal a következőket írja: „Bucharius, butharius, pincerna (Du C. lignator); pohárnok. Knauz, E. M. Str. I. 193., 184. Undecim libertinos de Szolnok buchariorum seu pincernarum officio addicit. Cod. Dip. Patr. VII. 46, 71.; Cod. Dip. Arp. V. 106., Száz. XVI. 314., pincernarum qui bucharij appellantur." Az utóbbi adat arra mutat, hogy itt a régi bucsár szavunk latinosított alakjával állunk szemben. A kend szóval való összetétel eredetileg talán arra utalt, hogy az uralkodó népeiről van szó. 19. Kendtarró domb a Marczal ingoványaiban Egeralja határában Veszprém megye (Pesty Frigyes Helynévgyűjteménye).

107 Abból a körülményből, hogy a felsorolt 19 hely közül 14 a gyepűvonalakon és gyepűelvén fekszik, kétséget kizáróan kiderül, hogy a kendek gyepűvédelmi szolgálatot teljesítettek. A határőrzés intézményes megszervezésére a kazárok történetéből is hozhatunk adatokat. Nem tekintve azt, hogy mohameclán kútfők szerint a kazárok a magyarok támadásai ellen sáncokkal védekeztek és nem véve figyelembe Konstantinos idézett adatát a Don-parti Sarkéi vára felépítéséről, biztos adatunk van arra nézve, hogy a kazárok tekintélyes számú határőrséget helyeztek el az exponált határpontokon. Mas'udi (934) az oroszoknak a kazárok ellen 932-ben indított támadásával kapcsolatban elmondja, hogy a Don—-Volga könyöknél „a kazár királynak felesszámú határőrei állomásoznak, akik elzárják útját úgy azoknak, akik a Nitasz- [Fekete-] tenger felől jönnek, mint azoknak, akik a szárazföld belsejéből érkeznek vízi úton, mely a Kazár- [Káspi-] tengertől a Nitaszhoz [Fekete tengerhez] vezet.

108 A gúzoknak innen irányuló betöréseivel kapcsolatban azt mondja, hogy „előfordul, hogy minden az oda rendelt határőrek nem bírnak velük, maga a kazár király kénytelen ellenük menni."

109 Bár a kazárok a társadalmi fejlettség magasabb fokán állottak, mint a magyarok, nem kétséges, hogy határszolgálatot teljesítő népelemek a magyar törzsszövetségben is voltak. A nomád társadalmakban a meghódolt és csatlakozott népelemek feladata volt a csatában való előljárás és utóhad képzése, békeállapotban pedig a határ védelme. Ezt a feladatot látták el a magyar törzsszövetségben a kabarok, a kálizok, a besenyők, s még hosszú ideig a székelyek.

110 Megtalálható azonban a határőrség intézménye más nomád népeknél is. Az egyik özbeg törzs nevének kütäül jelentése a csagatájban „őrző, felügyelő, várparancsnok"; a kirgizek egyik nemzetségének neve karául „őr, őrség".

111 Sokat mond szempontunkból az a körülmérjy, hogy a X. századi besenyő törzsszövetség két várának neve Kpajcvattára', és ^aX(xa>táTo« „őrség-vár, őr-vár" jelentéssel bír,

112 ami tanúsítja, hogy a besenyők is őrségekkel vették körül magukat. A felsorolt kend nép és helynevek jelzős alakjaiból további következtetéseket vonhatunk le a kendek társadalmi helyzetére nézve. 25