Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Várnai Dezső: Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése 363-371

5. Egyszerű 60°-os ékprofil (9. sz.). Az Uri u. 40. és Országház u. 6. sz. házak bolto. zatának bordái ilyen keresztmetszetűek. Nyugat-Dunántúlon a XIII. sz. közepétől (pl. a soproni Szt. Jakab kápolnánál) már előfordul.

8 140Ü körüli jellegzetes alakítású boltozati bordák (Zsigmond-koriak) : 6. Az egyszer vályúzott boltozati ékbordaprofil (10—11. sz.) típusa az alsó várkápolnahajó boltozatának bordáján, a palota ásatásainál talált más bordaköveken, az Úri u. 41. sz. és Országház u. 8. sz. ház egy-egy bordakövén ismeretes. Ez az alaptípus a magyar műemlékeknél már a XIV. század közepétől kezdve előfordul, noha szélesebb orrtaggal — amit vályúzottan elszedett négyszögkeresztmetszetű profilnak nevezhetnénk — már a XIII. sz, közepétől ismeretes.

9 7. 60°-os ékborda ferde oldallapjainak közepén vályúzott profil (12. és 13. sz. borda és 7. sz. heveder). Formailag ide tartoznának a 8. és 9. hevederívek 45°-os élszedésű profiljai is, ezek azonban időben későbbre, a XV. század közepére jellemzőek. Ezek jellegzetesen a XV. század elején épített boltozatok bordái. Előfordul a XIV. század közepétől a XV. sz. végéig. A várpalota és Országház u. 13. sz. ház boltozati bordakövein és a XV. sz. első felének boltozati bordáin, továbbá a várpalota, Országház u. 18. és Úri u. 30. sz. ház hevederív kövein fordulnak elő. 8. Körtetaggal bővített ékborda, a főtemplom és Országház u. 2. sz. ház és helyőrségi templom egy-egy kőleletének keresztmetszeténél (14—15. sz.). A budai várpalota déli nagyterme boltozatának és több leletkövének, valamint kisebb méretű hegyesszögben egymást keresztező bordák köveinek keresztmetszeténél ismerhetők fel. Valószínűnek látszik, hogy ez a profil a XV. sz. elején megélénkült palotaépítkezések kedvelt boltozati bordaalakítása. A hevederívek és falíveknél már részleges profiláthatás is észlelhető és formában csak abban különbözik a bordaprofiltól, hogy a körtetagot hengertagok kísérik, amelyek sima átmenettel fordulnak a vályúzatba. E hevederívek a palota déli nagytermének boltozati kövei. 9. Lemeztagpár közbeiktatásával alakított vályúzatokkal kísért körteprofil, az Országház u. 18. sz. lakóház falába másodlagosan beépített boltozati bordakövek profilja (16. sz.). 9/a. Ugyanaz, mint előző típus, a vályúzat felső éle élszedéssel (17. sz.). Országház u. 2. sz. lakóház kőleletén. 9/b. Ugyanaz, mint előző típus, csak a vályúzat felső élén egy-egy pálcataggal, amelyek a zárókőnél egymást át is hatják. Ilyenek a várpalota déli nagytermének boltozati bordaleletkövei (18. sz.). A zárókövek tárcsás alakításúak, amit a borda félprofilja vesz körül, a tárcsán sík felületű címerpajzs van, plasztika nélkül, akárcsak a 4. típusú Árpád-címeres zárókövön. Ezek talán egyes beszakadt boltozatmezők újraboltozásának kövei, profiláthatás miatt az 1420-as éveknél korábbra aligha tehetők, mivel ez jellegzetesen későgótikus alakítás. 10. Ugyanaz, mint 9. típus, csak a vályúzat felső felén pálcataggal, a várpalota egy elpusztult boltozatának kőleletei (19. sz.). 11. Ugyanaz, mint előző típus, csak a hengertag felett újból meredeken vályúzva. Ilyenek a várpalota, helyőrségi templom boltozatainak leletkövei és a toronyalj boltozatának bordái is (20—21. sz.). A. XV. s^á^ad második felének boltozati bordái (Mátyás-koriak): 12. Kétszer vályúzott profil (22. sz.). Ilyenek a várpalota leletkövei és az Országház u. 18. sz. lakóház falába másodlagosan beépített bordakő. Ugyanilyen profilú zárókövön Mátyás és Beatrix címere is előfordult, ugyanilyen hálóboltozat lehetett Vitéz János esztergomi palotájában a nagy lovagtermen is.