Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Várnai Dezső: Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése 363-371

1444-től Hunyadi János építkezéseinél is előfordul. Ilyen borda volt a visegrádi palotában és a fellegvárban is. 13. Kétszer vályúzott felső élszedéssel (23. sz.). A század végének ez kedvelt alakítása. Ugyanez a forma a várpalota több leletkövéről leolvasható. 13/tf. Kétszer vályúzott felső 45°-os és középső függőleges élszedéssel (24. sz. és 10—14. sz. hevederívek). A század végén, a századfordulón és a XVI. század első évtizedében ezek a szokásos alakítású bordák a hevederívek viszont egyszerű 45°-os élszedésű négyszögkeresztmetszetűek. A várpalota szentélyboltozatának valószínűleg cseh iskola követőinek hatása alatt keletkezett boltozati bordatípusa. Előfordul Mátyás király boroszlói (Wroclaw) városháza építkezésénél és a visegrádi palotájánál is. A budai várkápolna alsó diadalíve is egészen egyszerű 45°-os élszedésű profil. Véleményem szerint feltételezhető ugyanis, hogy a XIV. század végén épített hajórészhez a XV. század utolsó évtizedeiben megújított szentélyrészt csatolták és ugyanekkor alakíthatták át az alsó diadalívét is. 14. Kétszer vályúzott, a felső vályúzatban hengertaggal (35. sz.). Ilyen a várpalota néhány leletkövének profilja, amelyeket az alsó védőpártázatos fal külső XVI—

XVII. századi homlokzatába másodlagosan építettek be. Azonos a Vármúzeumban lévő vállkő és bordakövek profilja is. 14/<z. Ugyanaz, mint 14., csak a pálca a két vályúzat találkozásánál van (26. sz.). Vármúzeumban ismeretlen helyről származó leletkő ; úgy vélem, a margitszigeti domonkos kolostorból való. 15. Kétszer vályúzott, az alsó vályúzatban pálcataggal (27—28. sz.). Ilyen van az Űri u. 13. sz. ház falában másodlagosan beépítve

10 és a várpalota déli részének ásatási leletkövein. Kétségtelenül hálóboltozat bordakövei. 16. Kétszer vályúzott, a két vályúzat összemetsződésénél szarv alakítású taggal (29. sz.). Úri u. 13. sz. ház török-kori falába másodlagosan elhelyezett halóboltozat bordakövei. Ugyanott azonban eredeti helyen lévő bordaindítás is van, ami állítólag az 1470-es évekre datálható.

11 Véleményem szerint alakítása a század utolsó évtizedére jellemző. A. XVI. s^á^ad első négy évtizedének boltozati bordái (II. Ulászló és Szapolyai János építkezései): 17. A 10-es és 15-ös típus kombinációja. Kétszer vályúzott, az alsó és felső vályúzatban pálcataggal. íves alaprajzú, orríves alakítású, gazdag „flamboyant" típusú hálóboltozat bordakövei. A várkápolna körül nagy tömegben előkerült bordaköveknek keresztmetszete (30. sz.). 18. Kétszer vályúzott, a felső vályúzatban pálcatag, a középső él „Szarvas alakítású" (31. sz.). Későgót, pálcaműves, profiláthatásos boltozat lehetett, a várpalota nagy díszudvarának északi részén 19. Ugyanaz, mint az előző típus, felső élszedéssel (32. sz.). íves alaprajzú hálóboltozat bordakövei. A budai palota ásatásából és a helyőrségi templom barokk falának bontásából származnak. 20. 45°-os élszedésű négyszögkeresztmetszet, felső éle vályúzattal csonkítva és „fecskefark" orrtaggal (33. sz.). Másodlagosan beépítve az Úri u. 13. sz. ház XVI. sz.-i török-kori falába,ugyanott, ahol 27. és 29. sz. bordakövek.

12 A leegyszerűsítési folyamat már itt megfigyelhető, akárcsak a hevederíveknél. A bordás boltozat tovább nem fejlődik, később a bordákat el is hagyják. Erre eddigi ismeretünk szerint a budai várban nem tudunk példát, valószínűleg azért, mert ez csak a XVI. század közepén válik kedvelt boltozattípussá. Ez az ún. cellás boltozat tudtommal a magyar műemlékállományban sem közismert. 367