Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Schauschek János: Adatok az aquincumi ipari technikához 301-324

10. kép. 12. Az amfiteátrum nyugati kapujának alaprajza. — 13. Küszöb távlati képe. — 14/^4 Az amfiteátrum kapujának képzeletbeli helyreállítása az aréna felől nézve. — 14/Z5 A kapu kívülről nézve. — 14/C Az ajtószárnyak ütközése metszetben 8. AJTÓ-ELLENSÚLY Érdekes problémát jelent néhány aquincumi lelet meghatározása, amelyek egyike egyszerű kődarab.

41 Alakja szabálytalan csonka gúlához hasonló (11 kép, 1.). Magassága 28,5 cm, szélessége talpánál 14,5, felül pedig 8,6 cm. Keskenyebb oldalán a két szélesség 9 és 5 cm. Felső keskenyedő végén a követ 2,7 cm átmérőjű lyuk fúrja át. Hasonló darabok kerültek már elő Aquincumban és másutt is, kőből és agyagból egyaránt.

42 A kutatók között vita folyik.

43 A magyar kutatók szerint úgynevezett „tűzkutyának" használták ezeket a tárgyakat, a németek szerint pedig szövőszék-súlyoknak. Ha az általunk tárgyalt, hasonló külsejű, de kőből készült tárgyat vizsgáljuk, az első hipotézis azonnal megdől. A kövön a legkisebb nyoma sincsen a tűznek, ami —• különösen hosszabb idő után — erősen deformálja a köveket és megrongálja felületüket. Maradna a második hipotézis. A kő azonban hatalmas súlyánál fogva semmi esetre sem lehet szövőszéken fonalfeszítő, mert bármilyen vastag fonalat is elszakítana. Ugyanebből az okból mint hálósúly sem kerülhet számításba. Feltevésünk szerint úgynevezett ellensúly lehetett, amely lakóházakban nagyobb ajtók nyitását könnyíti meg. A nehéz ajtószárnyat önsúlya miatt meglehetős nehezen lehetett kinyitni. Az ajtó mögött hátul zsinegen felfüggesztett súly ezt a nyitást könnyítette meg. Persze, ezt a szerkezetet csak 314