Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Schauschek János: Adatok az aquincumi ipari technikához 301-324

A másik csoporthoz két, kilincsnek használt darab tartozik

39 (8. kép, 4., 5.). Képük magyarázza alakjukat és szerkezeti funkciójukat is. Mindkettőnek hossza 8 cm. Az 5. számún még a zárnak egy rozsdától szétmart darabja is rajta van. A kilincset egyszerűen tengelyre kovácsolták és így nyitotta nyomásra az ajtót. Ez a forma a római ajtóvasalásoknál meglehetősen ritka. Az egyszerű zárakat többnyire elhúzható zavarral oldották meg. Bonyolultabb és drágább volt a kilincses zárószerkezet készítése. Nem célom itt bővebben tárgyalni az ajtófelszereléseket, zárakat stb., mert e cikkben csak az ajtópántokkal foglalkozom. A harmadik csoportba tartozik két ajtósarokvas, szakszerűen persely-vas.

40 (8. kép, 6, 7.) A kisebbik darab átmérője 6 cm, magassága 5 cm. Erősen rongált. A nagyobbik darabbal bővebben kell foglalkoznunk. Ennek magassága 11,3 cm, átmérője 9 cm, vastagsága 0,7—0,9 cm, a durva kivitel és a rozsda pusztítása miatt változó. Jelentőséget és érdekességet ad ennek a darabnak, hogy az első, ún. csigadombi ásatásnál került elő, amely a polgárváros amfiteátrumának alaprajzát tisztázta és az egykorú, most megtalált feljegyzésekből kiderül, hogy a körszínház kapujának sarokforgóvasa volt. Ezt a szerepét a fennmaradt feljegyzéseken kívül a vas nagy mérete is bizonyítja. A hatalmas fesztávolságú ajtó (szélessége 3,60 m) szerkezetére ki kell térnünk. A helyszínen végzett kutatás feltárta a küszöb két végén lévő, kőbe vésett csaplyukakat, amelyeknek átmérője 18 cm, mélysége 9 cm (9. kép, l.,2.,3.). A küszöb közepéhez közel egy négyszögletű závárnyílás van, 14 X 14 cm átmérővel. Ez volt a zavarul szolgáló gerenda mérete, a nyílásnak a kőkávától való távolsága pedig megadja részünkre az ajtószárny vastagságát, vagyis 7 cm-t (10. kép, alaprajz 12.). Az egyik fennmaradt forgócsapnak a hüvelye bizonyítja az ajtó nagyságát. A kapuszárnyak szerkezete feltétlenül gerendavázas lehetett, mert ekkora méretű szárnyak csak merevítő szerkezettel oldhatók meg. Továbbá, tekintettel a cirkuszban szereplő vadállatokra, az ajtónak megfelelő ellenálló erőt is kellett képviselnie. Az egykorú jelentés nem mondja meg, hogy a két körszínház-kapu közül melyikhez tartozott a forgóvas. Szerkezetileg a nyugati gladiátor-kaszárnya felé eső kapu maradt meg épebben. Itt a pontos szélesség is megállapítható. A küszöbkő kávája bizonyítja, hogy az arénához képest a kapu befelé nyílt és egy szárnya 180 cm széles lehetett (10. kép, 13.). Magasságát elméletben — az állatok miatt — legalább 2,50—2,70 m-re kell vennünk. A megadott adatok alapján meglehetős pontossággal helyreállíthatjuk a kapu egykori képét (10. kép, 14/.4, B, C). 9. kép. 1. Ápol gar város amfiteátrumának küszöbköve nézetben. — 2. Aitócsaplyuk helye. — 3. Závárgerenda helye 313