Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40

Árpád unokáinak, Taksonynak és Tasnak, továbbá az Árpádokkal rokon Csanádnak neve Pest megye sík területén fennmaradt helynévben.

124 Ez a körülmény kronológiailag is értékesíthető, amennyiben vitathatatlanná teszi, hogy az Árpád-ház igen korán, bizonyára még Árpád életében megszerezte e területet s így a kend nép szétszórásának szintén e korai időben kellett történnie. Feltehetően erre az időre kell tennünk az elkobzott Kurszán-vára körüli vidéknek a különböző törzstöredékekkel való megszállását. Buda környéke törzsi helynevekben igen gazdag. A területünkön feltűnő törzsi helynevek listáját az alábbiakban adjuk:

125 1. Nyék eltűnt helység, Pilis m., a budai vártól északnyugatra a mai Pasarét vidékén (Csánki: I. 14.). 2. Békás-Megyer, Pilis m., Óbudától északra (Uo., I. 12.). 3. Káposztás -Megyer, Pest m., Pesttől északra (Uo., I. 30.). 4. Megyerke, Pest m., Galgamácsa mellett (1438: Megyer. Uo., I. 31.). 5. Vócs-Megyer a szentendrei szigeten (1562-től Bártfai Szabó: Pest m. 404.). 6. Erdő-íC«r/, Nógrád m., Sziráktól délnyugatra (Csánki: I. 102.). 7. Jenő, Pilis m., ma puszta Zsámbéktól keletre (Uo., I. 13.). 8. Botos-Jenő, Pilis m., Budától északnyugatra (Uo.). 9. Jenő, Pest m., eltűnt helység a Margithíd pesti hídfője vidékén (Uo., I. 29.). 10. Kér, Pest m., puszta Galgamácsa mellett (Uo., I. 30.). 11. Buda-Kes

Z

i, Pilis m. (Uo., I. 13.) 12. Duna-K^/, Pest m. (Uo., I. 30.) 13. Duna- Varsány, Pest m. (Uo., I. 37.) 14. Örs, Pilis m., elpusztult helység Üröm mellett (Uo., I. 14.). 15. Buda-Ön-, Pilis m (Uo.) 16. Buda-Kalász, Pilis m. (1449:. Kalo

Z

. Uo., 13.). A törzsi helynevek keletkezését kutatóink általában a X. század végére teszik.

126 Kétségtelen, hogy e folyamat — a törzstöredékek széttelepítése — a XI. század elején is tartott, megindulása azonban valószínűleg már a megtelepedés után nem sokkal megkezdődött.

127 Ha Árpád a Kurszán kündü területe feletti uralmat már 904 után megszerezte és az Árpád-ház a terület zömét hosszú időn át kezében tartotta, nem indokolt feltenni, hogy a különböző törzsbeli harcosokkal csak a század végén telepítették be. Hogy az a küzdelem, amely a kündü népének szétszórását és szállásterületük új betelepítését eredményezte, hogyan zajlott le Árpád és a kündü utóda között, adatok hiányában nem rajzolható meg. Van azonban egy forrásunk, amelyben esetleg késői halvány visszatükröződését lehetne látni az itt lezajlott harcnak. Attila és Buda históriájára gondolok. Buda néven kezdetben a mai Óbudát nevezték. Városunk neve kétségtelenül a régi magyar Buda személynévből keletkezett.

128 Történetileg ez azt jelenti, hogy a X. században a mai Óbuda területén lakott egy Buda nevű tekintélyes személyiség (nemzetségfő vagy nagycsalád feje), akiről a települést elnevezték. Minthogy Buda Kurszán-vára mellett alakult ki, felmerül a gondolat, hogy a névadó Buda nem Kurszán nemzetségének tagja vagy utóda volt-e? A hun történet Attila és Buda küzdelméről a következőket írja: Attila „Sicambriába Pannónia városába bevonnia, hol testvérét Budát tulajdon kezével megölé s testét a Dunába veté, azért hogy míg maga Atila a nyugoti részeken tartózkodott, Buda a közte és testvére közt megállított határokon uralkodásában túl ment vala; Sicambriát ugyanis maga nevéről Budavárának neveztette. És jóllehet Atila király a hunoknak és más népeknek megparancsolta, hogy azt a várost ne Budavárának, hanem Atila városának hívják: a németek a tilalomtól félve azt Eczilburgnak, azaz Atila városának nevezik, de a magyarok a tilalommal nem gondolva mai napig is Ó-Budának hívják."

129 A hun történet fő írott forrása, Jordanes, Attila és testvére, Bleda küzdelméről csak annyit mond, hogy Attila testvérével, Bledával kezdett uralkodni, de hogy terveit végrehajthassa, hatalmát testvérgyilkossággal növelte s Bleda álnok megölése után az egész hun nép felett uralkodott.

130 A hun történet magyar forrása, Anonymus Gestája említést tesz arról, hogy Budavára német neve Ecilburg; ez elnevezés XII. századi német forrása ki is mutatható.

131 Mint írott forrásokból ki nem mutatható elem marad Budának a Dunába ölésérői szóló megjegyzés és annak elbeszélése, hogy a Budavára elnevezés tiltott volt, de a magyarok a tilalommal nem törődve így nevezik. 27