Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40

kori pomázi Czíkó vagy Csikó családnak, amelynek emlékét a Pomáz felett emelkedő Nagycsikóvár hegy neve máig őrzi.

94 A Kartal-Kurszán nemzetség hagyományai alapján írja Anonymus, hogy a nemzetség a honfoglalás óta bír földet e vidéken. A gestaíró azonban csak a Százhalomtól Gyógyig terjedő birtokrészt említi földrajzilag közelebbről meghatározva, amely területet Kajászó vidékén a XIII. században is bírta a nemzetség. Az Anonymus által említett Kurszán vára még a XIV. században is ismeretes volt Óbuda területén. E vár 1332-ben említtetik „...loci antiqui castri Kurchan vocati.. .";

95 1373-ban pedig „.. .inter antiqui castri Kurchan vocati..." néven.

96 Közvetlen környékén pedig egy szöllő 1485-ben ilyen néven szerepel : "... vineam suam Korean vocatam in promontorio civitatis veteris Budensis adiacentem."

96a A két első említés határjárásban fordul elő, mégpedig ugyanazon 26 hold területű szántóföld határainak feljegyzésében, amely 41 év leforgása alatt kétszer cserélt gazdát. Az 1332-i határleírás a következőképpen hangzik: „... quandam terre sue arabilis particulam in territorio Veteris Bude prope Dyoskut circa magnam viam existentem cum eadem via a parte meridionali directe ex parte loci antiqui castri Kurchan vocati incipiendo a parte inferiori videlicet a parte vinearum cireuendo usque aciem lapidei orti circumdatam, cui quidam terre particule a parte orientali in medietate terre Emirici filii Jacobi et Galus ac Johannis filii Chepani coniuguntur, a parte vero occidentali et septentrional! ultra dictam magnam viam a parte vinearum terra Cheneus vicinari dinoscitur." E határjárásból annyi derül ki, hogy a szóbanforgó 26 hold föld Óbuda területén, Kurszán várától északra feküdt. A nagy út, amely mögött nyugat (és észak?) felől szőlők terülnek el, lehet a régi buda—esztergomi nagy út, a mai Bécsi út vonala táján, amelyen túl nyugat felé a hegylejtő emelkedni kezd; de lehetne a Budáról Óbudára vezető régi út is. 1373-ban így állapítják meg a birtok határait: „...in territorio Veteris Bude existentem... inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beate Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem." E meghatározás szerint a szóbanforgó 26 hold a régi Kurszánvára és a királynéi udvar között fekszik s a nagy útig és az óbudai apácák, a klarisszák 1334-ben alapított kolostoráig terjed. A határjárásban szereplő fix pontok fekvését nem ismerjük minden kétséget kizáróan. A királynéi udvar valószínűleg az óbudai református templom helyén terült el.

97 Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy Kurszán vára, amely a keresett 26 hold föld déli csücskénél feküdt, az összes többi óbudai határpontokhoz (királynéi udvar, klarissza-kolostor stb.) viszonyítva délre feküdt. Legvalószínűbb tehát az a feltevés, amely Kurszán várát a régi Óbuda belterületéről délre feltárt római katonai amfiteátrum romjaiban kereste.

98 E nagykiterjedésű köralakú római építmény alkalmasnak kínálkozott arra, hogy egy nomád fejedelem sátrát felüsse benne. Megjegyzendő, hogy az amfiteátrum feltárásakor magyar régészeti anyag nem került elő, csupán longobárd kincslelet,

98/a ami mindenesetre az építmény népvándorlás kori használatát bizonyítja. A leletanyag hiányának egyik oka az lehet, hogy mind az Árpád-kori, mind a barokk-kori Óbuda építésénél az amfiteátrum kőanyagát kitermelték. Ennek ellenére a köralakú építmény várszerű jellege olyan nyilvánvaló volt, hogy XVIII. századi térképek mint erősség romjait tüntetik fel. (1. kép.) Ami Kurszán ittlakását illeti, fennáll az a lehetőség is, hogy később fűzték hagyomány alapján e várszerű építményt Kurszán nevéhez, s így régészeti emléket nincs okunk keresni. Bárhogyan is foglalunk azonban állást Kurszán szálláshelyének fekvését illetően, annyi kétségtelen, hogy Óbuda területén feküdt, s ez Budapest története szempontjából döntő jelentőségű mozzanat. Azt mutatja ugyanis, hogy a honfoglaló magyarság főfejedelme, „Kündü fia Kurszán" már a honfoglaláskor az ország természetes központját, Budát (a későbbi Óbudát) választotta székhelyül. Nem lehetetlen, hogy Kurszán halála után az Árpádok szándékosan választottak új székhelyet Fehérvár, ill. Esztergom helyén; aligha lehet ugyanis véletlen, hogy Buda, az eredeti központ, váras és reves hely, a királyság megalapításakor nem lett sem királyi, sem megyei, sem püspökségi székhely. Buda központi fekvése azonban elkerülhetetlenül magával hozta, hogy az ország székhelye több mint három évszázados ingadozás után ismét Buda lett. 20 • .