Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40

1. kép. Óbuda térképe 1756 körül, amelyen a „Rudera von einem Castel" felirat az amfiteátrum, ill. Kurszán vára helyét jelzi (Orsz. levéltár, Zichy levéltár). Mi adta meg Óbuda különös jelentőségét a honfoglaláskor és történetünk korai századaiban? Kétségtelenül a Dunán való átkelés kedvező lehetőségei. Óbuda keletkezését és korai jelentőségét nem érthetjük meg, ha nem vesszük figyelembe, hogy a honfoglaló magyarság, sőt állattenyésztő népességünk még századokig nem csónakon kelt át a nagy folyókon, hanem bőrtömlőn, lovait és marháit úsztatva maga után. így keltek át Anonymus szerint a honfoglaló magyarok az Etil-folyón, a Volgán és így kelhettek át az Anonymus által említett megyeri réven is. Hogy milyen módon zajlott le egy ilyen átkelés, azt Ibn Fadhlan 922-Í útjának leírásából ismerjük meg legszemléltetőbben. Ibn Fadhlan az Uraitól délre folyó Bagindi folyón való átkelés leírásában elmondja, hogy a folyónál a karaván emberei előszedték tevebőrből készült bőrcsónakjaikat, kifeszítették, leszedték a tevéről a málhát és megtöltötték a kerek bőrcsónakok belsejét ruhákkal és áruval. Midőn a bőrcsónak tele volt, 4—6 ember ült rá, nyírfaágat vettek a kezükbe s evezőként használták, amíg a csónak forogva és a folyótól sodorva átért a túlsó partra. A lovakat és tevéket hívták maguk után s ezek úsztak utánuk. Mielőtt a karaván bármit átszállítana, szükséges, hogy egy csapat fegyveres harcos elsőnek átkeljen az átkelés biztosítására. Az Ural (Dzayih) folyón való átkelés leírása kapcsán elmondja,hogy ez a legnagyobb, legszélesebb és legerősebb sodrú folyó, amit látott. Látta, amint az egyik bőrcsónak felborult s akik benne voltak, megfulladtak. Általában itt a karaván számos tagja, sok teve és ló veszett el, s csak nagy üggyel-bajjal tudtak átjutni." Ez a leírás nemcsak az átkelést szemlélteti, hanem megmutatja a különbséget a csendes- és gyorsvizű folyók között is. Ha most fontolóra vesszük a tömlőn való átkelés és az állatokkal való átgázolás és úsztatás lehetőségeit a Duna középső szakaszán, meg kell állapítanunk, hogy erre alkalmasnak a Visegrád