Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40

A Georgius Continuatus adata arra mutat, hogy a két fejedelem közti különbség külsőségekben nem nyilvánult meg, sőt a szerző az intézkedést kezében tartó Árpádot, a gyulát említi első helyen. Meg kell jegyeznem, hogy a IX. századeleji kazár kettős fejedelemség hasonló körülmények között, egy követküldés kapcsán tűnik fel Konstantinos Porphyrogennetos munkájában: „.. . a kagan és Kazária bégje ehhez a Theófilosz császárhoz követeket küldvén, kérték, hogy építéssé meg számukra Sarkéi erődjét.. ,"

69 Itt két méltóságnevet ad meg a forrás, míg a magyarok esetében két személynevet. A tárgyalt kétségtelen hitelű források elemzése tehát arra az eredményre vezet, hogy a honfoglalás küszöbén a magyar törzsszövetség kettős fejedelemség vezetése alatt állott; a szakrális jellegű főfejedelem Kurszán, a törzsszövetség ügyeinek tényleges intézője pedig Árpád volt. Ha mármost a honfoglalás és az utána következő események vizsgálatát a teljesen elfogulatlan források alapján akarjuk folytatni, a nyugati kútfőhöz kell fordulnunk. A nyugati évkönyvekben a honfoglalás és az utána következő események kapcsán feltűnik Chussal, (Chusdal, Chussol, Cusa, Cussal, Cusala), a magyarok királya, ill. vezére.

70 Cbussal-nak Kuszánnal (Kurszánnal) való azonosságát már Pray és Cornides felismerte.

71 Mit tartalmaznak az említett források Kuszán vezérről? A legbővebben Aventinus beszél róla. Ioannes Aventinus, eredeti nevén Ioannes Turmair, a bajor fejedelem történetírója 1517 és 1525 között széles levéltári és könyvtári kutatások alapján írta meg Annalium Boiorum Libri VII. c. nagy történeti kompilációját. Mint Jakubovich rámutatott, műve megírásához „ma már ismeretlen, egykorú IX. századi, helyenként az Altaichi Évkönyveknél is bővebb forrást használt."

72 Aventinus szerint a magyarok Cussal rex vezetése alatt jöttek ki Szkítiából és költöztek be Magyarországra.

73 Alább ismerteti Cussal királynak a Fischa folyó mellett bekövetkezett elestét, amelyet Luitpold bajor herceg katonai sikerének tulajdonít.

74 Aventinus erre vonatkozó forrása ismeretes előttünk; ő maga kivonatolta az Annales Iuvavenses c. évkönyvet, amely tévesen a 901. évnél megemlíti, hogy Cusa rex seregével együtt legyőzetett a Fischaha mellett.

75 Aventinus forrását e tekintetben más évkönyvekkel is ellenőrizhetjük. A nagyjából azonos szöveget mutató Annales Alamannici, Annales Einsidelnenses, Annales Heremi és Annales Sangallenses maiores a 904. évnél elbeszéli, hogy a bajorok a magyarokat csellel lakomára hívták, amelynek során Chussal vezért és kíséretét megölték.

76 Azt hiszem, hogy e források alapján, amelyek az Árpád-ház uralmának kezdetei tekintetében teljesen elfogulatlanok, megállapíthatjuk, hogy Kurszán kündü, a magyarok főfejedelme részt vett a honfoglalásban és az ezt követő években irányító szerepet vitt egészen 904-ben bekövetkezett haláláig, amikor is a bajorokkal folytatott béketárgyalás kapcsán a Fischa mellett megölték. Ez a határszéli tárgyalás emlékeztet a Dunára hajózott császári követtel való tárgyalásra, amelyen Árpád is részt vett. Említésreméltó, hogy Árpád nevét az egykorú nyugati források egyáltalán nem ismerik, aminek alapján megkockáztatható az a feltevés, hogy Árpád irányító szerepe a besenyő csapást követő honfoglalástól a Kurszán haláláig terjedő rövid idő alatt háttérbe szorult. * Az eddig tárgyalt elfogulatlan források elemzése után térjünk át a második forráscsoport vizsgálatára, a magyar krónikákra. Krónikairodalmunk a népmondákban és nemzetségi hagyományokban megőrzött dinasztikus szempontoktól mentes történeti anyagot, ez azonban akár az énekmondók változtatása, akár a krónikába való beolvasztás révén az Árpád-ház érdekeinek megfelelő módosítást szenvedett. E változtatás azonban kielemezhető az egyéb adatainkkal való egybevetés révén. Vegyük vizsgálat alá mindenekelőtt a földvásárlás elbeszélését, a fehér-ló mondát. E monda szövegét bővebb krónikáink, a Bécsi Képes, Budai és Dubnici krónika tartotta fenn, indokolatlanul beszúrva a hét vezér felsorolásába, az első vezér, Árpád származásának és szálláshelyének ismertetése közé (28. fejezet). A monda bevezető sorait, a havasokon való átkelés, a sasok elő való menekülés és az Erdélybe való költözés történetét a XIII. századi krónikaszerkesztő helyesen a 26. fejezetben, a honfoglalás elbeszélésénél adja.

77 2 Budapest régiségei 17