Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss-palotája 105-134

építették az újabb középkori falba. A helyiségeket később átalakították és dongaboltozattal látták el." 12 Az ásatások folyamán az oszlopokat elépítő fal és a hátsó sziklafal között szemétanyag került elő (41 szemétgödör) Mátyás-kori leletekkel, így az elépítés semmiesetre sem lehetett Mátyásnál korábbi, legfeljebb későbbi. Holl I. ásatási naplója. 1951. III. 8—13. 13 Seitl Kornél közlése. 14 A lőportorony előtti feltöltésből gótikus köveken kívül igen szép számban kerültek elő reneszánsz töredékek is. Ugyancsak a Friss-palota közelében, de már a Szárazárkon kívül találtuk meg annak a vörösmárvány kazettás, angyalos töredéknek illeszkedő darabját, amelynek egyik részét még Hauszmann idejében lelték a palotában. Ezek a részletek minden valószínűség szerint a Friss-palota Mátyás-kori átalakítása idejéből valók és a gótikus töredékekkel együtt kerültek a bástyafalak melletti feltöltésekbe. 15 Omichius: „wird aida gewaltig gross und stark gemawr gesehen mit vielen des Römischen Reichs auch Behemischen und Hungarischen Wapen in Marmorstein ausgewahn". Szamosközi: ,,vala egy torony az várban Sigmond palotája mellett, kinek címertorony volt a neve". Balogh J.: Műv. Tört. Ért. id. mű, 30—32. 16 Marsigli. Balogh ].: uo. 31. L. F. Marsigli feljegyzései Buda épületeiről: „L'arsenale grande per polvere del castello, profondo di 45. gradini; andato in aria". Balogh J., id. mű, tördelt korrektúra, 60. 17 Lásd 15. sz. jegyzet. 18 A palota javarészét a nagyterem foglalta'el — feltehetőleg a Dunával párhuzamosan —, bejárata gótikus szokás szerint az udvari oldal alsó vagy felső végében nyílhatott. Belseje szintén a vajdahunyadihoz hasonló, csak nagyobb volt. Seyboldt követ írja róla, hogy a boltíveket 8 kőoszlop, nyilván gótikus pillér tartotta. Nagyságát, méreteit többen magasztalták. (P. Tarfur, Pfalzi követ, Pierre Choque, Vadianus: „atrium excelsum magnitudinis mirandae". Seyboldt leírja, hogy 100 lépés hosszú, 25 lépés széles, kb. 70 m x 17,5 m) volt. Balogh J. : Műv. Tört. Ért. id. mű, 30—31. Seyboldt: „der Sal ist Hundert schritt lanng vnd XXV schritt praitt vnd Hat in der Mitt nach der lenng Herab, acht Hoch pfeiler, da die Gewelb zue geschlossen sein." Balogh /., id. mű, tördelt korrektúra, 63. 19 Pfalzi követ. Balogh J.: Műv. Tört. Ért. id. mű, 32. — — „A Pfalzi követ helymegjelölése nem egészen világos, a különböző elnevezésekből azonban arra lehet következtetni, hogy két nagy terem volt egymás felett, mint Vajdahunyadon. Az emeleti teremre vonatkoznak a következő sorok: „... Rex et Regina et cum his uni versa principum et legatorum multitudo, in palatium ascenderunt ad apulum". Balogh J., id. mű, tördelt korrektúra, 62. 1. jegyzet. 20 A nagyteremhez hypocaustum (tüzesház, téliház) csatlakozott (Pfalzi követ) Balogh /.: Műv. Tört. Ért. id. mű, 32.— 1476. Mátyás esküvőjekor írja: „Post sacrum, Rex principes et principum legates, in ampulum secum hypocaustum adduxit". Itt időztek, azután vonultak a nagyterembe. A kettő valószínűleg egymás közelében volt. Balogh /., id. mű, tördelt korrektúra, 63. 21 Mátyás olasz módra külső lépcsőt épít eléje: „in quod (ti. a terembe) ex amplissimo circo rectis gradibus as130 cenditur, tanta horum latitudine, ut vicenis etiam liceat ingredi" (Vadianus). — Balogh ].: Műv. Tört. Ért. 32. Pedro Tarfur: Zsigmond igen széppé tette Budát, hatalmas palotát épített, nagy középső teremmel a padovaiak mintájára, (una grant sala fecha a la maniera de aqquella de Padua). M. Jimenez de la Espada: Andancas e viajes de Pedro Tarfur per di versas partes del mundo avidos. Madrid 1874. — Horváth Henrik: Zsigmond és kora. Bp. 1937. 108. Lásd 18. sz. jegyzetet. A keleti oldal oszlopainak egymástól való távolsága, nem véve tekintetbe 20—30 cm-es különbségeket, azonos. Ez a különbség nyilván a sziklafelszín egyenetlenségeiből adódik és átlag 7 m-es oszlopközöknél nem jelent nagy eltérést (a déli nagycsarnok oszlopközei sem egyformák). Egyedül a két legdélibb oszlop közelsége feltűnő (6,6 m), de ez is érthetővé válik, ha figyelembe vesszük a mögötte lévő sziklafelszín alakulását. A fejezetek magasságának különbsége is ezzel magyarázható s egyben bizonyíték arra, hogy a pincehelyiséget csúcsíves boltozat fedte. A pince boltindításából csak egy hevederrészlet maradt meg, de ez a fejezet fölötti párnatagnak csak egy részét foglalja el, az indítás többi része lepusztult. A boltozatot a kelet-nyugati irányú pince boltozatához hasonlóan képzeljük el. L. 1. sz. jegyzet. 7 m-es oszlopközökhöz kb. 4 m-es boltozatmagasság tartozik, ez összesen 11 m. 45 lépcsőfok magassága 11,25 m. Ezzel szemben a kelet-nyugati épület mellett a sziklafelszín legfeljebb 5 m-nyire van a pince boltozatának tetejétől. Hiteles az épületek elosztása, ki- és beugró részletek ábrázolása, amint ezt a metszeten a palota déli felének és az ásatási eredményeknek összevetése is igazolja. Nem helyesek azonban az egyes részletek egymáshoz viszonyított arányai. A metszet a két egymás mellé helyezett épületet ui. egyforma szélesre rajzolja, holott az egyik hosszoldalával, a másik pedig oromfalával fordul a Duna felé. Az előbbi a metszeten jelzett árkádívek és falnyílások szerint legkevesebb 5—6 boltszakasz hosszúságban húzódik, míg az oromfal általános középkori szokás szerint legfeljebb két traktus szélességre utalhat. Ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy a krónika ábrázolása az egyes emeletek ajtó- és ablaknyílásainak számát is rögzíti. De azzal, hogy ezeket a nyílásokat sűrűn egymás mellé rajzolja, mindenesetre azt akarja érzékeltetni, hogy nemcsak két vagy három nyílás volt egymás mellett, hanem több, ami kétségtelenné teszi azt, hogy az épület hosszan elnyúlt észak-déli irányban. A két épület azonos szélessége tehát mindenképpen az arányok helytelenségére vall. Rajzolásnál általában az arányok betartása a legnehezebb, így ebben tévednek a leggyakrabban. Az arányok torzulására utal az is, hogy ha az árkádos épület melletti, Lux által konyhának tartott épület szélességét rámérjük a palota déli oldalára, az a nagy pincékben talált támpillérekig nyúlik be, így, ha a rajz arányos lenne, a konyhaépület szélessége kb. 40 m-t tenne ki (5—6 boltszakaszt), ami elképzelhetetlen. De ha összehasonlítjuk a déli nagycsarnok oldalfalát a hozzákapcsolódó kiugró nyolcszögű erkéllyel, akkor is azt látjuk, hogy amíg az a valóságban kevesebb mint 1/3-át foglalja el a falnak, addig a metszeten a fal három-