Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss-palotája 105-134

negyed részét foglalja el és az erkély mellett csak egy egész keskeny kis falrészletet látunk. L. 19. sz. jegyzetet. Holl Imre részéről felmerült az az észrevétel, hogy ha a lovagterem a pince külső falán nyugodott, megkapjuk a kívánt szélességet. Azonban: a külső fal később épült a belső mellé. Nagy Emese ásatási naplója. 1951. II. 3. 60. De ha fel is tételezzük azt, hogy ez a falerősítés egyidejű az építkezésekkel, nem tarthatjuk csak a külsőt a lovagterem oldalfalának. Ha ui. megnézzük a Schedel-féle metszetet, azt látjuk, hogy az épület III. emeleti oldalfala beljebb ugrik az északi falsíknál s lehetséges, hogy a konzolos erkély a beljebb ugró fal mellett továbbhalad az északi homlokzaton is. De még ha az erkély nem is futna tovább, csak úgy képzelhető el az oromfal megkeskenyítése, ha a kettős fal felemelkedik a III. emeletig, itt az esetleges erkély tovább halad a külső falon sa belső fal hordja a III. emelet oldalfalát. Az épület 70 m-es előrenyúlása esetén a bástyafal csak akkor látható, ha a rajzoló pontosan szemben áll az oromfalával nyugat felé forduló épülettel és belát a homlokzat és bástyafal között elterülő keskeny térségbe. Ez azonban, amint a metszet világosan mutatja, nem így van. Azt az érvet, hogy a lovagterem a kelet-nyugati irányú épületben volt, s hogy a nagy oszlopok önálló, 3 boltszakasz szélességű épülethez tartoztak, amely nem terjed túl a legészakibb feltárt oszlopon, azért nem fogadhatjuk el, mert ebből az következnék, hogy az épülettől északra 30— 35 m széles szabad terület lett volna. Ez az elképzelés jelentősen eltér a zárt udvarokat kedvelő általános középkori építészeti megoldásoktól. Az egész budavári palota építésénél, de a korszak építkezéseinél általában arra törekednek, hogy az épületek lehetőleg teljesen vagy legalábbis három olcjalról zárt udvarokat rejtsenek magukban. De ellene mond ennek az elképzelésnek a Schedel-féle metszet is, mert ez nem hogy külön jelölné az épületeket, de a két homlokzat takarja egymást, eszerint tehát vagy közvetlenül egymás mellett lévő, vagy pedig kisebb szakaszon érintkező épülettel kell számolnunk. Amikor a fenti adatok összeegyeztetése után rájöttem a Friss-palota rekonstruálásának lehetőségére, közvetlen munkatársaimmal többízben megvitattuk a palota elhelyezésével kapcsolatos különböző eshetőségeket. Ezek számbavételével alakult ki a következőkben leírt vélemény; az, amelyik a legreálisabbnak látszott valamennyi kínálkozó lehetőség közül. A rekonstrukciós alaprajz és homlokzat elkészítésében nagy segítségemre volt Ilosfai József szobrászművész kartársunk, akinek ez úton mondok köszönetet. ! Seitl Kornél közlése. ! Az egy boltszakaszos erkélyszélesség abból következik, hogy a lőportorony hátsó falában levő és az első oszlopsor oszlopai között semmiféle elválasztásnak nyoma nem volt. Ez a terület technikai okokból kifolyólag feltáratlan maradt, így tárgyi bizonyítékunk nincs-. Seitl Kornél mérési adatai alapján, aki az első ellenvetéseket tette a továbbhúzódó ívek ellen. A fal további folytatására, sajnos, ásatási bizonyítékaink nincsenek. Az északi oszlop mellett emelkedett egy újkori terrasz, amelynek területünk felé eső oldalát az átépítésekkel kapcsolatban kibontották a terrasz teljes hosszában és 3 m szélességben. Itt újkori feltöltést és zömmel sziklatörmeléket találtunk. A terület erősen bolygatott, a barokk korban is volt itt egy mellvéd, amit később átépítettek, sa XVII. századi térképek is ezt a részt jelölik meg a robbanások helyéül. Tekintettel arra, hogy az általunk említett fal feltételezett szintjének nem sokkal a mai szint alatt kellett lennie, az idők folyamán az átalakítások és robbanások következtében könnyen elpusztulhatott. L. 21. sz. jegyzetet. L. 2. sz. jegyzetet. Seitl Kornél megállapítása. L. 29. sz. jegyzetet. A források igazolják, hogy a Friss-palota épületeit címerekkel díszítették. L. 15. sz. jegyzetet. Kb. 80 cm-es mellvéd és 3,50—4 méteres ablakmagasság, kb. 6,5—7 m-es falívben helyezhető el. Ehhez hozzá kell számítani a falív és a boltozat legmagasabb pontjai közötti távolságot. Ez összesen 8,5 m. Ez természetesen elsősorban a fentiekhez hasonló jellegű építészeti részletekre vonatkozik, mert pl. a gótikus templomok szimbolikus jellegű faragványai között sokszor találunk finoman megmunkált részleteket kevéssé feltűnő vagy hozzáférhető helyen is. 9* Î31