Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nyitott csarnokos és körös építmény (sétacsarnok és színház?) az aquincum-i katonai kolóniában 479-499

SfÉdilijA TVB(icinum, »a zenészek székeit«), SfpondJA(s) TVB(icinum, »a kürtösök lakomapamlagjait«), SfigiUJA 54 (vagy : [signJa ?) TV B(icinum, »a kürtösök képeit«).

55 A S [ipari] A (»színházi függönyöket«)-szóra

56 való feloldástól azért kell eltekintenünk, mert ekkor a tüb(icen, kürtös, zenész)-szó találná magát szórendileg értelmetlen helyen.

57 Mindent egybevetve azonban úgy látjuk, hogy Aurelius Ianuarius nevű elődünk nem tett nagyobbat, mint pusztán magát a szóbanforgó kőemléket »posuit«, állíttatta fel ezen a helyen. Bizonyosan fogadalmát teljesítette

58 azon istenségnek avagy istenségeknek, akiknek vagy akinek a neve, illetőleg nevei a feliratos mező (megmaradt része) fölött teljesen kivakart, három sornyi helyen képzelhető, képzelhetők

59 el. Az első két sor legvalószínűbb olvasása szerintünk tehát így hangzik : . . . Aur — (elius) I.anuarius S(. . . a, ugyanazon személy harmadik neve) karmester

60 . . . Ilyen 34 Sigillum = kis szobor, fogadalmi felajánlások szentélyekben ezek a szobrocskák (Hug, P. W.R. E-, »Sigillum« e., 2278—9. o.). A sigülaria azon figurák, amelyekkel ünnep alkalmával (Saturnalia) ajándékozták meg egymást az emberek. 55 Ezen kiegészítések: S[tatu]A (»szobor«), .S[to]A (»oszlopcsarnok«), S [todi] A (»kis oszlopcsarnokokat«) már azért sem merülhetnének fél, mert az S után X betű nem állhatott, 56 A duggai rómaikori színházban talált feliratok ékesen beszélnek lelkes látogatói mecénászi »felülfizetéseiről« és áldozatkészségéről : Memoirs of the Amer. Acad, in Rome 9, 1931, 149—151 (Pfeiffer). •57 A tub (icen)-szó birtokos esetben nem állhatnas [ipari]a-szó után, mert a kürtösöknek nem lehettek színházi függönyeik. Ha pedig a s [ipari]-a , szó a. tub(icen)-szótól független tárgyeset lenne, azaz a tub(icen)-szó az alanynak az értelmezője volna, akkor a tub (icen)-szónak helyes szórendben a s[.....]a betűk elé kellett volna kerülnie. A tubicen papságfajtához : Eammert, »Tubicen« c, P: W.-R. E- 754—55. has. 58 Rendesebb oltárkő költségéhez: CIE III 15.024 (20.000 sest. = kb 4000 aranypengő?). 59 A teljesen kivakart sorokban a császár üdvéért való felajánlás szavai is állhattak volna. A kőtömb tetején a császár szobrát szokták elhelyezni ilyen esetben. Azonban az oltárkő teteje sima, lyuk nincs rajta, ahová a szobrocskát rögzíthették volna. 60 A tub (icen), katonakürtös, katonakarmester szó mellől elvétve hiányzik (elmaradt kőemlékünkön is?) feliratainkban a csapattest neve, amelynek kötelékében az illető zeneértőelődünk szolgált. Ilyen kivételes eset p. o.: CIE III 5957. A katonakürtök fajaihoz, ezek szerepéhez a csapatmozdulatokban, a kürtösök számához az egyes csapattestnemekben, valamint a tubicen kilétéhez : Benn, Die Musik d. Altertums, 34. o. (Kulturgeseh. Wegweiser d. das Rom. — Germ. Centralmuseum értelmezéssel a »posuit« szóval kifejezett cselekedet csak a kőemlékre vonatkoznék. Ásatási területünkön a harmadik építményből csak egy sarkot találhattunk meg, egy vastagabb sarok- és egy kisebb, oldalközi tdmpillérrel

61 (az 1. képen I., II., IV. számokkal jelölve). Ez az épület esetleg padozatalatti fűtéssel volt ellátva (13. és 14. kép), ha az ÉK-i sarkán egy fűtőkemence szájnyílást volt feltárni szerencsénk. Azonban az is lehetséges, hogy a külső falon át vágott csatornával

82 találkozunk

63 itt, mert a padlófűtéshez szükséges padozattartó oszlopocskáknak és erős égésnek semmi nyoma sem mutatkozott ezen a helyen.

64 A kis leletek közül (ettől a falsaroktól) e

gy tégla tarthat számot érdeklődésünkre, amelynek a bélyege két betűből

65 áll : A C. Kiegészítése szerintünk ez : A(la) C(. . . .?), 61 If j. Csemegi József szerint ezen oldalközi pillér (P1P2P3P4) egy korábbi építkezés maradványa lenne, amelyre ráépült a későbbi rómaikori építmény falazata. Ehhez döntőnek azt tartja, hogy az átfutó fal anyaga egyszerűen habarcsba rakott tört kövekből áll, viszont a pülér nagy homokkő hasábokból (agyagba ágyazva) tevődött össze. Egy olyan pillérrel lehet szerinte itt dolgunk, amely még á nyitott csarnok pillérrendszerébe tartozott eredetileg ( 11. és 12. kép). Ezen véleményét egyelőre nem oszthatóm. Ed. ehhez a kérdéshez a . . . oldalakon kifejtett ásatási topográfiai helyzetet. Fentnevezett építész-régész kutatótársunk felfogása az 1. képen III számmal jelzett faldarabot, falsarkot illetőleg is eltér az enyémtől. Szerinte itt 330—335 cm vastag fal indult ki E-i irányba, én pedig úgy látom, hogy az S1S2 vonalban lezárult ez a különösen széles falazat, tehát csak támpillérrel van dolgunk a saroknál ( 1., 11. és 12. kép). A falnak E-felé elképzelt irányában ugyanis eredmény nélkül húztunk keresztárkokat. 62 Ehhez a kérdéshez ld. még a 15. képen bemutatott részletes, felülnézeti rajzunkat. 63 p. o. a blankenheimi villában egy ilyen falbavágott, négyszögű nyílás (a latrina csatorna oldalfala és fenékszíntje felett) bizonyosan vízkifolyó : Bonn. Jb. 123, 1916, 225. o. (Oelmann) és T. XIX/1. , ' 64 Régész utódaink vizsgálódásaihoz ezen a területen még egy hosszmetszetrajzzal (16. kép) szolgálhatok. Az A1A2A3A4 pontokon át, a III—

IV számokkal • jelzett fal déli oldalsíkja (a saroktól kiindulva). Egyébként az /-jelű faldarab vastagsága 250 cm (a 20 cm széles padkával együtt), a sarokból Ny-felé elágazó fal 122 cm (padkával) vastag. A kis oldalközi pillér (III és IV számmal jelölt falszakaszok között) 110 cm-re ugrik ki és 165 cm széles. 65 A Eajos-utca 179 sz. ház végében, a falban vágott négyszögalakú nyílásból (14. kép) vettük ki, egy szürke csésze töredékeivel együtt. A bélyeg rajza a 8. képen d-vel jelöl ve. A falhoz tapadva egy tégla került napfényre (Szilágyi, VI. t. 60 típus, IV. szd.-i bélyeggel), a saroknál középkori cserepek, amelyek a K-felé elágazó keskeny fal korát határozhatják meg. 49S