Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nyitott csarnokos és körös építmény (sétacsarnok és színház?) az aquincum-i katonai kolóniában 479-499
tehát egy olyan ala (őslakosok önálló lovaszászlóalja) bélyegzőjének a lenyomata, amelynek a népneve C-betűvel kezdődik. 66 /a Azonban Aquincum-ból eddig nem ismeretes egyáltalán ilyen nevű nép ala-jától, lovas zászlóaljától írásos emlék. Mi egyelőre egy A (la) (I) C(ommagenorurn), 66 /b avagy talán egy A(la) C(retum), esetleg . . . C(yrenaica) 67 vagy C(ypria) munkájának tartjuk 68 66 aCichorius, P.W.—R.E. Ala c, 1235—1238 és : Wagner, Die Dislokation d. röm. Auxiliarformationen 24—32, által felsorolt ilyen ala-nevek : ala C(aesariensium), (I.)C(annenefatium (c. R.), C(elerum), (I) C(ivium) R(omanorum), C(lassiana c. R.), (I.) C(laudia nova miscellanea), fi.) Cfl-auáia milliaria), (I.) C(ommagenorum), (I. Ulpia) C(ontariorum c. R.). 66/b Illetőleg : . . . C(ommacenorum), »a commagenok, ül. ä commacumiak lovas zászlóalja«. A »Commagenes« északszíriai néptörzs, Commacum- város Pisidia (Kisázsiában) tartományban. 67 Cyrenaica tartomány Északafrikában. 68 A többi, C-kezdőbétűs ala-k közül némiképp tekintetbe jöhet« a (friz) cannenefatok (római polgárjoggal kitüntetett) I- lovas zászlóalja«, mivel évszázadokon át tartó nyugatpannóniai állomásozását oklevelek és írásos kőemlékek igazolják. »A szabad rómaiaik I. lovas zászlóalja« Pannónia délkeleti részében hagyta hátra működése tanúságait . »Az TJlpius (Traianus)-féle dárdás lovas zászlóalj« (contus=hosszú dárda) többi emlékei Győrnél és Tata körül (?) kerültek újra napfényre. Ha a szóbanforgó téglabélyeg C-betűjét G-nek olvassuk (a C-szerű G-betű gyakran fordul elő a téglabélyegek helyesírásában), akkor kiegészíthető erre a csapattest-névre is : A(la) (I. Flavia) G(aetulorum). Êzt az afrikai, ijász, lovas csapatot i. k. u. 114-ben az egyik katonai diploma (CID XVI d. 61, lh.: Carnuntum) éppen Keletpannónia helyőrségei között sorolja fel. ezt a bélyeges téglát, noha ilyen népneves csapattestek eddig még nem voltak betűs emlékkel képviselve és igazolva Pannóniában. Azonban az antik világbirodalom lovas íjász alakulatokat 69 tudatosan helyezett az Alföldünkön lakó, nyilazó (szarmata) jazigokkal szemben, a Dunamenti erődítményekbe. A szírek és az északafrikai pusztai törzsek pedig híres, lovas, íjász népnek számítottak az ókorban. Ezen ásatásunk ismertetése folyamán több ízben mutathattunk rá a Közelkelet és hazánk földje kapcsolataira az ókorban. Tanúság ez a mellett, hogy a rómaikor kezdetlegesebb és nehezebb közlekedési viszonyai közeppette is természetszerűleg állott fenn forgalom, érintkezés és együttélés Kelet és Középeurópa népei között. Ásatásunk hasznos tanulságul és új adatul szolgált ahhoz is, hogy a római világbirodalom vége hanyatlást 70 hozott magával az életszínvonal, közbiztonság és az úgynevezett antik kultúra egyéb terén 71 is. Aquincum-Budapest, 1949 február. 69 Budapest története 1/2 .k. (1942), 495. old. 70 Engels, A család, az állam és a magántulajdon keletkezése (1891), 164. old. 7i A rajzok készítésében, ül. az érmek meghatározásában közreműködő Csemegi J., Huszár D-, Lakos J. és Schauschek J. szaktársaknak köszönetemet fejezem ki. Adatok a 17. képen bemutatott cserépedényekhez: 1. sz. edény mag. 12'9, talpa átmérője 7-4, hasáé 14, szája átmérője a peremmel 13-2, az edényfal vast. 0-8 cm. Nyers téglaszínű, a külső oldalon hamuszínűre égetett foltok. Ld : Lajos-u. 177. (Id. a 9. jegyzetet). Középkori. 2. sz. edény megfelelő méretei : 14-8, 5-4, 10-4, 4-2, 0-6 cm. Zöldzománcos, IV. századi gyermeksírból (Id. a 6. jegyzetet). 3. sz. edény megfelelő méretei: 15-6, 8, 14, 14-5, 0-6 cm. Fehérszínű, középkori. Lh. : Lajos-u. 189 (a 9. jegyzetben). 4. sz. edény méretei: 5-6, 3-6, (?), 9, 5-4, 0-4 cm. A világos vörös máz lepergett a fehéres edényfalról. 494
