Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. Puszta-templomban és mellékén 437-450

egyszer ajándékoztak fogadalmi oltárkövet Iuppiter-nek ezen vidék ókori lakosai.

5 Bgy ilyen, Iuppiter-nek és Terra Mater-nek állított oltárkőről, amely szintén a legutóbbi évek folyamán került napfényre Aquincum területén, már említést tettem.

6 (3. kép) Az anyaföldistennő tisztelete természetesen csak elföldelő temetkezés vidékén virágzik. 4. kép. Oltárkő Aquincumból luno istennőnek és »ezen hely« genius-ának (?). Nagyon gyakran tisztelik Iuppiter istenséget luno és a helyet védő genius, illetőleg Fortuna társaságában, amint erről számos feliratos oltárkő tanúskodik. Óbudán a 5 Néhány szóval is szépen világította meg Terra Mater lényegét Brelich A., i. m. 57. Egy pécsi oltárkövön az anyaföldistennő ásót, esetleg domborképpel díszített," háromszögalakú lapban végződő lándzsát tart a kezében. I<d. ezen kérdéshez : Láng N., I^aureae Aquincenses (Kuzsinszky-Emlékkönyv) II. r. (1941), 178. Terra Mater-hez még: Budapest története 1.2. (1942), 396.old. (Nagy

T.). 6 Budapest Régiségei XIII., 1943, 356 és 535, 30. kép. A kőemlék magassága 27, szélessége 30 cm. A betűk magasságai 6—7 cm. Majláth-utcában talált csonka kőemlék

7 (4. kép) feliratos mezejében a felső két sort kivakarták és olvashatatlanná bevagdalták. Első gondolatra a kivakart sorokban ezen a kövön is mindenekelőtt Iuppiter nevét keresnők, mivel a megmaradt második sorban világosan luno neve, az első olvasható sorban pedig [h]uiusqu(e) loc [i] -szavak láthatók.

8 Már most »ezen hely« miféle istenségének lehetett szentelve ez az oltárkő, a második és a harmadik (megmaradt) sorban megnevezett luno regina* (luno istenkirályné) mellett? A kivakart két első sorban két istenség neve is helyet találhatott. Szabad-e p. o. így kiegészítenünk :

10 [Tutelae genio h]uiusqu(e) loc[i]? Avagy inkább a következő kiegészítések tetszenek : [I(ovi) O(ptimo) M(aximo) Genio h]uiusqu(e) loc [i], illetőleg : [. . . . Fortunáé h] uiusqu(e) loc[i]? Azonban luno megnevezését csak Iuppiter szokta megelőzni az istenségek felirati felsorolásaiban,

11 másrészt luno nevének a [h]uiusqu(e) loc [i]-szavak, illetőleg a Genius vagy Fortuna neve előtt kellene lennie, ha szokásos és szabályszerű felsorolással állnánk szemben. Feliratunk megfogalmazása e szerint összekuszált, és ezért indokoltnak látszik arra gondolnunk (noha kivételességet feliratok kiegészítésénél a legvégső esetben szabad feltételezni), hogy a kivakart sorokban mégis Iuppiter neve volt olvasható, amelytől így luno nevét »ezen hely« genius-a (vagy : Fortuna-ja) megnevezése ez alkalommal kivételesen elválasztotta.

12 Kőemlékünkből egyébként két oldalt 7 Először képben bemutatva és megemlítve : Budapest Régiségei XIII., 1943, 350, 532 és a 18. kép. Magassága : 40, vastagsága 32, szélessége 29 cm. A betűk magasságai : 2—3*5 cm. 8 A H-betű első álló szára letört. A két u-betű (a második és a harmadik, v-alakban írva) az S, illetőleg a Q-betű fejéhez vésve. A loci-szó végén az I-betű szintén letört. 9 A megmaradt második sorban IVNONI-szó után még R-betíí látható világosan, a regina-szó második (E) betűje már letört. A kötöredék alján, ahol az leginkább hasadozott, még a gin-betűket (a regina-szó közepe) és az oltárkövet állító földink nevének első betűit vehetjük ki. (PVP . . .?). io V ö. p. o. : CIIv III 4445, lb. Carnuntum. nl,d. CII, III indices, p. 2511—2512. 12 Mégis valószínűbb, hogy a hely genius-a (védőszelleme?) volt megnevezve, akinek elsősorban az elvezényelt katonák állítottak fogadalmi oltárkövet ; legutóbb : Radnóti, Eaureae Aquincenses (Kuzsinszky-Emlékkönyv) II-, 1941, tab. VIII/1—2. À genius fogalmához: Brelich A., i. m. 85—86. 454