Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Csemegi József: Herakles-csomó 549-564

GÁRDONYI ALBERT f A HAJDANI SZENT JÁNOS-KÓRHÁZ BUDÁN Buda legrégibb kórháza a Szent Erzsébetkórház volt, mely az alsó hévizek mellett állott s valószínűen régibb a tatárjárás után épült budai várnál, tehát eredetileg a Duna túlsó partján keletkezett kisebb Pest kórháza volt. Bizonyságul a magyar Margitlegendára hivatkozunk, amely szerint »vala egy ifjú, ky lakozyk zent Ersebeth assonnak ispitaljaban Zent Gelyert hegye alat«. A budai városi tanács 1346. évi oklevele szerint (Zichy-okmánytár 2. köt. 212. 1.) ennek a kórháznak szőleje is volt a Nagysató nevezetű dűlőben (vinea in territorio Nogsotou). Mindamellett kegyes adományokból kellett fenntartani, mert Kanizsai János esztergomi érsek (1387—1418) mindazoknak, akik a budai Szent Erzsébetkórháznak alamizsnát adnak (Krakkói formulas könyv 76. 1.), negyven napi búcsút biztosított (cum hospitale beaté Elisabeth in civitate Budensi fundatum pauperesque in eo degentes non habeant, unde vivant vei sustententur) ; másik rendeletében pedig arra kötelezte plébánosait (Krakkói formulas könyv 77. 1.), hogy engedjék meg a kórház gondviselőjének (Petrus clericus procuratur pauperum in domo hospitali beaté Elisabeth de Buda) plébániájuk területén az alamizsnagyüjtést. Zsigmond király különös pártfogásában részesítette a kórházat, mert 1433 július 21-én a pápához intézett folyamodványa szerint (XV. századi pápák oklevelei 158. 1.) a pécsváradi és péterváradi kolostorokat illető budai bortizedeket (décimas in Budensi territorio et promontoriis provenientes) a nevezett kórház céljaira (hospitali Sancte Elisabeth de Buda) kívánta fordítani, 1433 július 24-én a pápához intézett másik folyamodványa szerint pedig (XV. századi pápák oklevelei 110. 1.) a Sárkány-rend szabályait úgy módosította, hogy minden tag köteles évenkint a nevezett kórház gondviselőjének (provisori hospitalis Sancte Elisabeth in suburbio Budensi ad Calidas Aquas) öt forintot adni. Minthogy pedig ez nem volt elegendő, 1434 január 21-én a pápához intézett újabb folyamodványában felújította a budai tizedek átengedésére vonatkozó tervét, amit a pápa nem volt hajlandó engedélyezni (Non videtur cum honestate Sedis Apostolice et Cesaree Maiestatis concedi posse, maxime cum jura canonica hoc prohibeant, contra que non est de facile disponendum). Mindamellett a kórház a XV. század folyamán változatlanul fennállott, mert a budavári Mária Magdolna-egyház 1458 január 30-án kelt oklevele szerint ugyanazon plébános a Szent Erzsébet-kórház gondviselője is volt (rector domus hospitalis beaté Elisabeth circa Calidas inferiores Aquas), II. Ulászló király 1495 július 6-án kelt oklevele szerint (MODL 20.319) pedig a kórház akkori gondviselője Márton mester volt (magister Martinus rector hospitalis beaté Elisabeth de inferioribus Calidis Aquis). A kórház helye pontosan megállapítható a pestvárosi tanács 1432 február 23-án kelt okleveléből (a tárnokmester 1499. évi átírásában a Kisfamdy-levéltárban), mely szerint a nevezett kórház a pesti Széna-térrel szem565