Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Csemegi József: Herakles-csomó 549-564

Okfejtését azzal indokolta, hogy a szóbanforgó két sírkő abból az aquincumi műhelyből került ki, mely a II. század elején Aquincumba betelepülő kölni származást! civil polgárok sírkőszükségletét fedezte s így nagyon valószínű, hogy ez a hellenisztikus művészetben gyökerező és Itálián keresztül a Raj na-vidékre már korán elkerülő motívum a kölni polgárságnak Aquincumban való megjelenésével együtt fellépő nyugati kereskedelmi kapcsolatok révén jutott el Aquincumba.

41 Azonban ugyanakkor több körülmény szól feltevése ellen is. így például az S-motívum egyrészt nemcsak a Rajnamenti emlékeken, hanem Gallia sírkövein is ismeretes,

42 tehát használata nem szűkíthető le csupán a Rajnavidékre, másrészt pedig Nagy Lajos a kölni származású aquincumi polgárok által foglalkoztatott műhely alkotásának ismerte fel a bessusi Seutes sírkövet is, noha annak koszorúszalagja. Herakles-csomóra van kötve, viszont a Herakles-csomónak Galliában és Rajnavidéken való alkalmazására egyetlenegy emlék sem utal. Az a jelenség, hogy az említett aquincumi kőfaragóműhely tevékenységébe sorozható emlékek legnagyobb részén a Herakles-csomó is feltűnik, inkább annak a feltevésnek ad helyt, hogy mind a két Aquincumban feltűnő, egy műhely tevékenység keretén belül egyidőben s együtt jelentkező és a hellenisztikus kultúrkörben amúgy is ismert formaelem nem nyugati közvetítéssel, hanem közvetlen vagy közvetett utakon Keletről kerülhetett el Aquincumba, a II. század folyamán. Ami a Herakles-csomónak és Magyarország avarkori művészetének vonatkozásait illeti, ezesetben is Kelet, mégpedig a Fekete-tenger északi partmellékének hellenisztikus hagyományokból táplálkozó művészete lehetett a formaátadó fél. Ezzel szemben középkori emlékeinken való előfordulása már nyugati igazodásra mutat, csak 4i Nagy I

y

. : I. m. Germania 1932. 291. 1, és Nagy L. : Egy pannóniai Terra Sigillata-gyár. (Arch. Ért- 1928. 107. 1.) 42 K. Espérendieu: III. Paris. 1910. 2310. sz. (Entrains) és VII. 5788 sz. (Mayence.) 10. kép. Csomós oszlop a bambergi dóm György kórusából. (Weese i. m. után.) míg a felsőőrsi prépostság XII. század végéről való templomának tornyán alkalmazott kettős-oszlopok csomói, (8, kép.) melyek még a Herakles-csomó csomózásmódjának teljes 559